Püspöki Palota kápolna búcsúja 2006

    Immár harmadik alkalommal tarthatták meg a nagyváradi püspöki palota Borromeo Szent Károly tiszteletére szentelt kápolna búcsúját. A Múzeummal folytatott tizenhat éve tartó pereskedés eredményeként a püspökség a már visszaszolgáltatott termekben tarthatja ünnepi rendezvényeit: ünnepi megemlékezéseket, könyvbemutatókat, magasabb rangú személyiségek fogadását.

    Állandósulni látszik a november 4-i kápolna búcsú ünnepe, amikor az egyházmegye papsága főpásztorával együtt tarthat szentmisét az impozáns barokk kápolnában. A szentmisét Főtisztelendő Tempfli József püspök mutatta be Msgr. Fodor József vikárius, nagyprépost és Msgr. Fejes Rudolf Anzelm O.Praem. prépost-prelátus valamint az egyházmegyés papság jelenlétében.

    Különös eseménynek számított, hogy Ft. Farkas Imre tb. esperest, nyugalmazott plébánost tiszteletbeli székesegyházi kanonokká nevezte ki Főtisztelendő Tempfli József püspök úr. A névnapján kitűntetett, újonnan beiktatott kanonok könnyeivel küszködve öltötte magára a mucétumot és tette le kanonoki esküjét. A szentmise legmeghatóbb jelenete volt, amikor a súlyos látási problémákkal küszködő Ft. Farkas Imre kanonoknak a fiatal Somogyi Imre bihari tb. plébános, székesegyházi káplán segített a szentáldozásban. A szentmise után Fodor József vikárius tartott rövid előadást Borromeo Szent Károly életművéről, majd a jelenlevő papságot ünnepi ebédre hívta a plébániára.
 

„Nagyvárad tudós püspökei, neves személyiségei”

Fraknói Vilmos (1843-1924)

 A Sapientia Varadiensis Alapítvány és a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség szervezésében immáron nyolcadik alkalommal tartották meg a „Nagyvárad tudós püspökei, neves személyiségei” elnevezésű tudományos-kultúrális rendezvényt. A rendezvényhez méltó épületben, a nagyváradi római katolikus püspöki palota Széchenyi Miklós termében került sor az előadásokra 2006 november 24-25 között. Dr. Fleisz János történésztől megtudtuk, hogy az 1999 óta tartó rendezvénysorozaton bemutatásra kerültek Schlauch Lőrincz bíboros, Pázmány Péter bíboros, Bunyitai Vince, Ipolyi Arnold püspök, gróf Csáky Miklós püspök, Patachich Ádám püspök és Rómer Flóris. Az előadók között olyan neves személyiségeket találunk mint Dr. Erdő Péter bíboros, prímás, Esztergom-budapesti érsek, Dr. Cséfalvy Pál történész, Dr. Hegedűs József, az esztergomi érseki múzeum igazgatója, valamint Dr. Várszegi Asztrik püspök, pannonhalmi bencés főapát.

Dr. Fleisz János, a Sapientia Varadiensis elnöke, megnyitó beszédében az ünneplés és emlékezés fontosságára hívta fel a figyelmet. Szükséges a hétköznapok egyhangúságából időnként kitörni és felülemelkedni, hogy lelkiekkel és szellemiekkel újratöltődjünk. A kezdeti nehézségeket leküzdve, mára igazi kultúrközponttá alakult a püspöki palota Széchenyi terme, mely egyházi és kulturális előadásoknak ad otthont. A püspöki palota visszaszerzése nemcsak politikai előrelépés, hanem az egyház szerepvállalásának is egyértelmű jelzése.

Az idei emlékülést Fraknói Vilmos történelem-kutatási és társadalmi munkásságának szentelték. A rendezvény péntek este megemlékező szentmisével kezdődött a nagyváradi székesegyházban, melyet Tempfli József megyés püspök mutatott be. A szentmise után az egyházi síremlékek megkoszorúzása következett a székesegyház altemplomában. Az emlékülést megnyitó ünnepi beszéd előtt a nagyváradi Szent László Gimnázium diákjai Thomas More (Morus Szt. Tamás) életét adták elő.

Az első előadást Dr. Draskóczy István, a Budapesti Eötvös Lóránd Tudományegyetem tanára tartotta. Kortörténeti ízelítővel tette érthetőbbé Fraknói Vilmos történelem iránti érdeklődését, valamint a történelem területén végzett munkásságának eredményes mivoltát. Egy szerencsés nemzedékhez tartozónak vallhatta magát, aki előtt sorra nyíltak meg a legkorszerűbb történelmi kutatóközpontok Budapesten, Bécsben és Rómában. Fraknói munkássága elsősorban középkori forrásfeltárásokra és azok publikálására koncentrálódott. Természetesen más irányultsgai is voltak kutatásának; Ipolyi Arnolddal közösen próbálták meghatározni a honfoglalás időpontját. Történeti munkássága alapján elmondható, hogy Fraknói Vilmost kevésbé érdekelte a társadalomtörténet, sokkal inkább a politikatörténet.

A következő vendégelőadó Dr. Gergely Jenő volt, a Budapesti Eötvös Lóránd Tudományegyetem tanszékvezető tanára. Előadásának címe „A római katolikus egyház Fraknói Vilmos idejében”. Betekintést nyerhettünk az egyház életébe Fraknói Vilmos életén keresztül, ugyanakkor Fraknói Vilmos személyén keresztül szemlélhettük, hogyan ölt konkrét formát az egyház különböző eszmeáradata egy-egy egyházi személyen keresztül.

A szünet után Emődi Tamás, a nagyváradi Római Katolikus Püspökség levéltárosa Fraknói Vilmos levéltári vonatokozásait mutatta be. Sajnos a püspöki könyvtár széthurcolása miatt kevés anyaggal szolgálhatott a hallgatóságnak. A meglévőkből megállapítható, hogy Fraknói Vilmos munkássága könyvtörténeti szempontból is számottevő.

Fraknói Vilmosnak a nagyváradi egyházmegyéhez leginkább kötődő tevékenységét Mons. Fodor József, általánaos helynök, pápai prelátus mutatta be. Fraknói Vilmos kapta meg az irodalmi stallumot, mely az egyetlen olyan stallum volt, mely nem járt helyhez kötöttséggel, viszont jelentős javadalommal rendelkezett; ezzel magyarázható az is, miért futhatott be Fraknói ekkora karriert a történelemkutatás területén és folytathatott akár külföldi kutatásokat is. Így került el Budapestre, Bécsbe, majd Rómába, ahonnan a nagyváradi bazilikában máig látható Szent László majolika domborművet adományozza. Ipolyi Arnold halála után, aki jó barátja volt, Schlauch Lőrinc bíborostól megkapja a szentjobbi apátságot, ami még inkább biztosítja anyagi megélhetését és még több időt fordíthat kutatói tevékenységének. Mons. Fodor József általános helynök Németi Gyula naplójából állított össze egy válogatást, melyben a Fraknói Vilmos váradi tevékenységét mutatta be. Olyan dolgokat is megtudhattunk, melyet nem említenek a történelemkönyvek. Fraknói Vilmos egy nyílt levelet intézett XV. Benedek pápához, melyben nagyon alázatos hangnemben kéri a pápát, hogy mint legtekintélyesebb közjogi méltóság tegyen lépéseket a világháború megakadályozás végett, melyért „milliók áldanának”.

Dr. Fleisz János, a Sapientia Varadiensi elnökének előadása Fraknói Vilmos történetírói jelentőségéről szólt. Főleg a XIV-XV. századi történelem témájú művekben találkozhatunk Fraknói nevével, aki korában meghatározó képet festett kutatásaival a korabeli magyar történelemről. Hallhatunk a Nemzeti Kultúrális Alapítvány Fraknói Vilmos díjáról, melyet eddig a teológia, filozófia és egyháztörténelem területén végzett munkásságukért megkapták meg többek között Dr. Bolberitz Pál, Dr. Marton József, Dr. Erdő Péter, bíboros prímás, eszergom-budapesti érsek és Dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek.

A tudományos konferenciát Tempfli József nagyváradi megyés püspök méltató szavai zárták. Tempfli József püspök úr szentjobbi apáti minőségében is nyilatkozott, aki felidézte szentjobbi tanári éveit, amikor a „népi demokrácia” idejében családlátogatáskor több ízben fedezett fel az egykori Fraknói időből származó díszkötésű könyveket konyhai asztalterítékeken. Zárógondolatában abbéli reményének adott hangot, hogy a 2007 január elsejei Európai Úniós csatlakozás által „Bihar ország” ismét elnyeri méltó társadalmi megbecsülését a keresztény Európában.

Kovács F. Zsolt

Nagyvárad