AZ EGYHÁZMEGYE TERÜLETI BEOSZTÁSA

SERIES VICE–ARCHIDIACONATUM

1991 június 8-tól:

 

A) SZÉKESEGYHÁZI FŐESPERESSÉG

ARCHIDIACONATUS CATHEDRALIS

 

I) Váradi esperesség:

 

1) Várad – Bazilika

2) Várad – Olaszi

3) Várad – Újváros (Szent László)

4) Várad – Szőlős

5) Várad – Velence

6) Várad – Szent József telep

7) Várad – Szent Katalin telep

8) Várad – Szűz Mária (Kapucinus)

9) Várad – Őssi

10) Biharpüspöki

 

II) Várad-környéki esperesség

1) Bihar

2) Élesd

3) Fugyivásárhely

4) Hegyközcsatár

5) Hegyköztóttelek

6) Köröstarján

7) Magyarcséke

8) Mezőtelegd

9) Szalárd

10 ) Solyómkővár

11) Váradszentmárton

12) Újpalota

III. Margittai esperesi kerület

1)     Margitta

2)     Almásfegyvernek

3)     Baromlaka–Verzár

4)     Bodonos

5)     Érszalacs

6)     Monospetri

7)     Micske

8)     Szentjobb

 

IV. Székelyhídi esperesi kerület

1)    Székelyhíd

2)    Asszonyvására

3)    Bihardiószeg

4)    Éradony

5)    Érkeserű

6)    Érmihályfalva

7)    Érsemjén

 

V. Tenkei esperesi kerület

 

1)    Tenke

2)    Bél

3)    Bélfenyér

4)    Biharsályi

5)    Mezőbikács

6)    Nagyszalonta

7)    Belényes

B) KRASZNAI FŐESPERESSÉG

ARCHIDIACONATUS KRASZNENSIS

 

I. Szilágysomlyói esperesi kerület

 

1)     Szilágysomlyó

2)     Berettyószéplak

3)     Kárásztelek

4)     Kraszna

5)     Magyarpatak

6)     Selymesilosva

7)     Szilágycseh

8)     Zilah

9)     Zsibó

 

C) KÖZÉPSZOLNOKI FŐESPERESSÉG

ARCHIDIACONATUS KÖZÉPSZOLNOKIENSIS

 

I. Tasnádi esperesi kerület

 

1)     Ady Endre (Érmindszent)

2)     Királydaróc

3)     Tasnád

4)     Tasnádszántó

 

 

A) SZÉKESEGYHÁZI FŐESPERESSÉG

ARCHIDIACONATUS CATHEDRALIS

 

Főesperes:

Msgr. MATOS FERENC pápai prelátus, c. apát, kanonok.

 

 

I) VÁRADI ESPERESI KERÜLET

Districtus Vice-Archidiaconalis Varadinensis

 

Esperes:

Nagyságos és Főtisztelendő LŐRINCZ FERENC OTTÓ KÁROLY tb. kanonok, Váradújvárosi plébános.

Jegyző:

Nagyontisztelendő BOHÁCS SÁNDOR tb espres, biharpüspöki plébános.

 

 

1)     VÁRAD – BAZILIKA

 

3700 – ORADEA,

Şirul Canonicilor 19.

( 0259/418-235

Titulus: Nagyboldogasszony

Búcsú: augusztus15.

A Bazilikát 1752 május 1-én, az alapkő letételével, kezdte el építeni Gróf Forgách Pál püspök, folytatta báró Patachich Ádám püspök, majd 1776–1780 között szék-üresedés lévén Salamon József kanonok fejezte be. Megáldását Gróf Kornis Ferenc nagyprépost végezte 1779 december 8-án. Felszentelését pedig 1780 június 25-én gróf Kollonitz László erdélyi püspök végezte, mely napon váradi püspökké neveztetett ki.

12 oltára van. A kupolát Schöpf János Ádám festette 1780-ban. A többi részét csak 1880-ban festette ki Storno Ferenc. 1991 december 16-i dátummal a BAZILICA MINOR kitüntető címet kapta.

Kriptájában sok püspöknek és főpapnak van nyugvóhelye. 1938 óta plébánia templomként is működik.

Szembeoltárát a 2000. jubileumi esztendő Úrnapján, június 21-én konszekrálta Tempfli József megyéspüspök úr. A fehér márvány a Ruskicza-i márványbányából való. A bronz domborműveket Dr. Nagyné Pápai Éva veszprémi művésznő készítette.

A plébániához 1600 család tartozik. 2001-ben 57 keresztelés és 85 temetés volt.

Plébános: Monsignore FODOR JÓZSEF általános helynök, pp. prelátus, apát-kanonok.

Káplánok:

Tisztelendő SOMOGYI IMRE és

Tisztelendő BORSI IMRE LÓRÁNT

2)     VÁRAD–OLASZI

 

3700 – ORADEA

Calea Republicii 28.

( 0259/134-094

baratok@rdsor.ro

Titulus: Szentlélek eljövetele (Pünkösd)

Búcsú: Pünkösd ünnepén.

 

1566-ban szűnt meg a plébánia, amikor az erdélyi rendek meghozzzák a hírhedt tordai végzést és a katolikus egyházat kitiltják Erdélyből. 1692 után az újvárosi plébániához tartozik 1784-ben alapítja újra Kollonitz László püspök. Plébánia temploma a püspöki székesegyház. Majd 1788 április 4-től, amikor II József császár feloszlatja a szerzetes rendeket a „Barátok utcájában” lévő ferences templom lesz a plébánia templom. E templomot gróf Csáky Imre bíboros, váradi püspök építteti 1732-ben. 1903–1905 között Szmrecsányi Pál püspök alatt újjáépítik neobarokk stílusban. A szószék a templom legkiválóbb műemléke 1750 körül készült. Főoltárképét Gölz Jakab váradi festő készítette 1826 táján. Felszentelte Széchenyi Miklós 1912 ápr. 21-én. Kriptájában sok jeles egyházi és világi alussza örök álmát.

Midőn a kommunista diktatúra átkos éveiben az Olaszi temetőt bezárták és elkezdődött a szándékos rongálás, sírgyalázás stb., az akkori plébános Tempfli József, mostani megyéspüspök úr Őexcellenciája buzgóságának köszönhe-tően megmentett a pusztulástól több mint 100 (egyszáz) sírt, síremléket és a halottak földi maradványait a kriptában helyezte el.

A plébániához 782 család tartozik. A 2001. esztendőben 22 keresztelés volt, temetés pedig 86.

Plébános: Méltóságos és Főtisztelendő KISS ALBERT Székesegyházi kanonok, provikárius, főesperes.

Káplán: Tisztelendő NAGY TIBOR

3) PREMONTREI PRÉPOSTSÁG TEMPLOMA

 

3700 – ORADEA

Roman Ciorogariu Nr. 14-16.

( 0259 /436-216.

Titulus: Fájdalmas Anya

Búcsú: szeptember 15.

 

A Rákóczi féle felkelés után a pálos szerzetesek, akik már előbb is működtek Váradon, visszajöttek. Gróf Csáky Miklós püspök 1740-ben nyolc házhelyet adomá-nyozott nekik, ahol felépítik a ma is álló kéttornyú templomot. Építész Véppi Máté. 1786-ban őket is feloszlatja II. József és nem is térnek vissza Váradra. A múlt század első éveiben 1804-ben jönnek Váradra a fehérruhás premontrei kanonokok. Másfél évszázadon át lelkipásztorkodnak és a premontrei főgimnáziumban oktatják az ifjúságot Isten és hazaszeretetre, amikor 1949-ben államosítják az iskolát, rendházat. 1989 után a megmaradt két premontrei szerzetes újra kezdi a munkát. Négy novíciusuk készül a papságra és sajátítja el Szent Norbert szellemét.

Prépost: Méltóságos és Főtisztelendő

FEJES RUDOLF ANZELM O. Praem.

 

 

 

4) MISERI TEMPLOM

 

3700 – ORADEA

Calea Republicii

Titulus: Őrangyalok

Búcsú: október 2.

 

1760-ban építtette Gyöngyössy György váradi kanonok, aki az Istenes Szent János által alapított Irgalmas testvéreket itt letelepíti.

A kommunizmus évei alatt raktárnak használják. Majd visszaadják és az egyház restauráltatja Tempfli József püspök úr ottani plébánossága idején. Elliptikus kupolájával ritka műemlék.

 

 

5) SZENT ORSOLYA TEMPLOM

 

3700 – ORADEA

Calea Republicii 6.

Titulus: Szent Anna

Búcsú: július 26.

 

A templomot 1772–74-ben építteti Szenczy István váradi kanonok, barokk stílusban. Homlokzatát a neogótika nagy kedvelője Szaniszló Ferenc püspök, Györffy László nagy-prépost anyagi támogatásával átépítteti a mai formában.

Kriptájában pihen az alapító Szenczy István és a rend elhunytjai.

Templomigazgató:

Nagyságos és Főtisztelendő KOLOZSVÁRI ISTVÁN ANTAL tb. kanonok.

 

6) SZENT LÁSZLÓ MENEDÉKHÁZ KÁPOLNÁJA

 

3700 – ORADEA

Roman Ciorogariu 28.

Titulus: Szent László

Búcsú: június 27.

 

Palotai László nagyprépost építteti a Szent László Aggmenház és Fiúinternátus (volt Szaniszló utca) épületét a hozzátartozó neogótikus kis kápolnával, amelyet az 1949-es államosítás után raktárnak használnak a kommunista rendszer bérencei. 1989 után Tempfli József püspök úr Őexcellenciájának sikerül visszaszerezni és restauráltatni. 1991 december 21-én újra áldotta a főpásztor.

 

7) VÁRAD–ÚJVÁROS

 

3700 – ORADEA

Primăriei 9.

( 0259/131-652

Titulus: Szent László király

Búcsú: június 27.

 

1717–1734 között gróf Csáky Imre bíboros és luznai Luzénszky István püspökök ideje alatt épült. 1780-ig székesegyház volt. Stílusa: délnémet és alsóausztriai falusi barokk.

Főoltára, Várad legrégibb fennmaradt oltára. Főoltárképét Friedrich Silcher bécsi akadémiai festő készítette 1863-ban. A mennyezetfestést Fraknói Vilmos szentjobbi apátkanonok megbízásából Thury Gyula, festőművész végzi 1908-ban, amelyet az 1960-as években restaurálnak. A templom alatt kripta van, benne több kanonok és plébános sírja és néhány világi hatalmasságé.

Négy mellékoltára van, amelyek közül a Nep. Szt. János és Szent Bonifác oltárképet Böhm Pál 1861-ban készítette. A Szent Bonifác oltár alatt helyezte el gróf Forgách Pál váradi püspök a Római Szent Kallixtus katakombából hozott ereklyéjét Szent Bonifácnak.

A templom tornyát később, csak 1790–1800 között építették.

291 család tartozik a plébánia közösségéhez. A 2001. év folyamán 30 keresztelés és 91 temetés került anyakönyvi bejegyzésre.

Plébános:

Nagyságos és Főtisztelendő LŐRINCZ FERENC OTTÓ KÁROLY tb. kanonok, kerületi esperes.

Káplán:

Tisztelendő DR. KOVÁCS FERENC ZSOLT

8) SZENT ERZSÉBET KÁPOLNA

 

Posticum – Movimentum Iuventutis Christianae

Egyesület

 

3700 – ORADEA

Teiului 26.

( 0259/431-398

418-428

Fax: 0259/418-407

E-mail: kim@posticum.ro

www.posticum.ro

Titulus: Szent Erzsébet

Búcsú: november 19.

 

Boldogemlékű Fiedler István szatmár-nagyváradi püspök, amikor Várad külvárosaiban (Szent József, Őssi, Tokai-telep, Katalin-telep) segítségével az 1930-as években megépültek a templomok-kápolnák, akkor a Gilányi út környékére Árpádházi Szent Margit tiszteletére, a Vincés nővérek közreműködésével, egy nagyméretű templomot óhajtott építeni. Ennek tervei a Szent László plébánia irattárában megtalálhatók. A háború ennek megvalósítását lehetetlenné tette. Az 1950-es évek elején Papp Kornélia tanárnő – aki az Orsolya-iskola kémia-fizika szakos tanárnője volt – édesanyjával egyetértve, a mostani Teiului utca 26 szám alatti házát és telkét a Szent László plébániának adományozta, hogy ott kápolna építtessék, azzal a kikötéssel, hogy édesanyja és a saját maga számára életük végéig lakást biztosítsanak, amit a plébánia meg is tett. Dr. Ópalotay János várad-újvárosi apátplébános itt építtette fel Árpádházi Szent Erzsébet tiszteletére a kápolnát. Ezt a meglévő épületet és telket adta át a püspökség engedélyével és ajánlására a Szent László plébánia a változások után megalakult KIM-nek.

Az épület tervezője Szabó Arnold nagyváradi műépítész volt.

1995-ben Rencsik Imre ifjúsági lelkésszé való kinevezését követően azonnal hozzákezdett a munkálatokhoz.

Elsőként az épület legmagasabb része, a jelenlegi vendégház készült el. Az öt szinten tíz szoba (I. és II. emelet), ebédlő és konyha (földszint) és átmeneti diákszállás (tetőtér) kapott helyet.

1997-ben úgy nézett ki, hogy a tervből csak ennyi valósul meg a folytatáshoz szükséges pénz hiánya miatt. Ez az év újabb támogatások és támogatók felkutatásával telt.

1998-ban kezdődött a két hátralévő szárny építése. Ezek három helyén kapott helyet a díszterem, a kápolna (földszint), a lelkészi lakás, irodák és tárgyalótermek (tetőtér – földszint), a folyóiratolvasó, a filmvetítő és a dzsesszklub (alagsor).

A Posticumot 2000. május 21-én, a Varadinum ünnepségsorozat utolsó napján Tempfli József megyéspüspök adta át, Don Bosconak – az ifjúság pártfogójának – ajánlva.

 

Rendezvények, tevékenységek:

 

A Posticum célja az, hogy a fiatalok gondolkodásába belopja a harmóniára, a szépségre és az intellektusra való hajlamot. Nevének jelentése – hátsó ajtó – erre a célra utal. Az épület esztétikai értéke, a már működő és tervezett programok minősége azok a módok, amelyek hivatottak a fenti értékek átadására.

 

*      A Posticum vallásos tartalmú programjai közé tartoznak a kéthetente tartott taizé imaórák és egyéb taizé rendezvények és a gregorián gyermekkórus, akik a nagyváradi fellépéseiken kívül európai turnéjukon is nagyon szépen szerepeltek.

*      Az alagsorban berendezett folyóiratolvasóban közel száz különböző folyóirat áll az olvasók rendelkezésére magyar, német, angol és francia nyelven. A rendszeresen érkező friss számok csak helyben olvashatóak, de az archívum korábbi számait kölcsönözni is lehet.

*      Rendszeres filmvetítések vannak minden csütörtökön este 7 órától a filmklubban, ahol a film élvezete mellé minden nézőnek jár egy rövid szemle az aznapi filmről megjelent kritikából és egy bögre tea.

*      Irodalmi estek szervezésével találkozási lehetőséget teremtünk kortárs erdélyi és magyarországi írók-költők és olvasóik között.

*      A teológiai-filozófiai előadások szervezését két éve kezdtük. A két terület összekapcsolása által szeretnénk az egyházi tudományosság fejlesz-téséhez hozzájárulni. A konferenciákra elismert tudósokat illetve fiatal értelmiségieket hívunk meg. Az elhangzó előadásokat minden évben könyv formájában is kiadjuk.

 

Ezek mellett helyet adunk más szervezetek hasonló jellegű rendezvényeinek is. A Posticum 10 vendégszobája és az ebédlő lehetővé teszi több napos programok rendezését is.

*      A diákszálláson olcsó szállást adunk az átutazó vagy a programjainkra érkező fiataloknak.

*      A régi KIM épületben egy kisebb szabadidőközpont áll a környékbeli fiatalok rendelkezésére.

*      A Jazzland olyan emberek számára nyílt, kik szeretik az igényes dzsessz-, blues- és rockzenét. Fiatal, kezdő zenekaroknak is felkínáljuk a lehetőséget a bemutat-kozásra.

 

A Posticum – Movimentum Iuventutis Christianae Egyesület az egyházmegye területén élő hátrányos helyzetű fiatalok segítésével is foglalkozik. A Don Bosco projekt sokuknak nyújt munkát, szállást, ellátást, illetve szakmára tanítja őket. A projekt központja a Várad-Velencén álló Don Bosco Szociális Otthon és Műhely.

 

A Keresztény Ifjúsági Központ vezetője:

 

Tisztelendő RENCSIK IMRE ifjúsági lelkész

 

 

10)VÁRAD-SZŐLLŐS

 

3700 – ORADEA

Bumbacului 3.

( 0259/424-915

Titulus: Szentháromság

Búcsú: Szentháromság vasárnapján

 

Gróf Csáky Imre bíboros váradi püspök építette 1728–1732 között. Felszentelését 1732 június 8-án, Szentháromság vasárnapján végezte utódja, ekkor még csak segédpüspök: Luznai és Regliczei Báro Luzinszky István László. Bunyitay Vince kanonok-püspök 1896-os Schematiz-musa szerint: „benedicta est in honorem S. Emerici D. Patroni ipsisus Cardinalis”.

Két mellékoltára van a templomnak: Szűz Mária és Szent Anna tiszteletére szentelve. A Szűzanya oltárképet a nagyváradi festőművész Maczalik Alfréd festette.

A plébánia családjainak száma: 403. 2001-ben 13 keresztelés és 27 temetés volt.

Plébános:

Nagyságos és Főtisztelendő PÁLOS ISTVÁN tb. kanonok.

11) VÁRAD-VELENCE

 

3700 – ORADEA

P-ţa Tineretului 2.

( 0259/412-786

Titulus: Szeplőtelen Fogantatás

Búcsú: december 8-án.

 

1736 óta plébánia, addig az újvárosi plébániához tartozott. Szaniszló Ferenc püspök 1858-ban rakta le a mai templom alapját és 1862-ben fejezte be, amikor is a Szeplőtelen Fogantatás dogmájának kihirdetése után (1854 dec. 8), erre a hittételre szentelte fel az építtető püspök.

Oltárképei (a fő- és két mellékoltár) XIX. századi ismeretlen bécsi festő munkája. A két mellékoltár: Szent István király és Szent Imre herceg. Említést érdemel a Jézus Szíve és Szűz Mária szép fából faragott szobra. Tiroli mester alkotása. Csúcsíves elemekkel díszített templom. Szép, arányos. Méretei: 19,7 m hosszú, 11 m széles és 12,7 m magas. Homlokzatát négy pillér és két bejárat díszíti.

A plébánia 180 családot tart számon. A 2001-ik évben 26 keresztelés és 35 temetést végeztek.

Plébános:

Tisztelendő CURALIUC DEMETER, Caritas főmunkatárs.

 

 

12) TOKAI TELEPI SZENT ANTAL KÁPOLNA

 

3700 – ORADEA

Calea Clujului nr.

Titulus: Páduai Szent Antal

Búcsú: június 13.

1932-ben épült Páduai Szent Antal tiszteletére, Fiedler István szatmár–nagyváradi megyéspüspök buzgólko-dásából. 1991-ben kívül-belül felújította a kápolnát Rajna József c. Apát, fugyivásárhelyi plébános. A kápolna lelki ellátását a váradvelencei plébánia végzi.

 

13) VÁRAD – SZENT JÓZSEF TELEP

 

3700 – ORADEA

Traian Lalescu 39.

(0259/454-724

Titulus: Szent József

Búcsú: március 19.

 

1928-ban Mayer Antal apostoli kormányzó 70.000 lejért telket vásárol és kultúrház-kápolnát építtet Szent József tiszteletére, ahol a vasutas családok a trianoni békediktátum után telket kaptak a kormánytól. Zitzmann Ferenc akkori püspöki titkár az első szervező, majd a lazarista atyák veszik át 1940 után ennek a városrésznek a pasztorációját is. 1942-től a Szociális Testvérek az itt lakó leányifjúság gondozását vállalják el. A templommal szemben lévő oldalon óvodát építenek, amelyet 1949-ben államosítanak és 1980 után le is bontanak. 1994-ben új épületet vásároltunk a templom tőszomszédságában, ahol az ún. Szent József gyermek-játszóház kezdte meg működését 1995. március 1-én. 1962-ben tornyot építenek Mészáros Antal lazarista atya idejében. Majd 1986–87-ben Monsignore Matos Ferenc székesegyházi apátkanonok, plébános, pp. prelátus a mennyezetet megemeli, a tornyot megmagasítja, kórust épít, bevezeti a központi fűtést. 1989 október 1-től Nagyvárad 10-ik plébániájaként működik. Jelenleg 385 családja van a plébániának. 2001-ben 7 keresztelés és 21 temetés volt.

Plébános:

Nagyontisztelendő KÓR BALÁZS tb. esperes.

14) VÁRAD – SZENT KATALIN TELEP

 

3700 – ORADEA

Slatinei 38.

( 0259/267-275

Titulus: Csodásérmű Boldogasszony

Búcsú: november 27.

 

Már 1928-ban elkezdődik a pasztoráció. A lelkes irgalmasnővérek összegyűjtik a telep szegényeit, nemzeti és vallási különbségtétel nélkül, tanítják, nevelik és segítik őket. A templom terve Héreghi Nárcissza nővér lelkében született meg. Előbb a lazarista-rendházban volt egy kápolna, ahol rendszeresen miséznek. A templom 1935-re készül el, amikor is december 8-án Fiedler István püspök felszenteli. Nárcissza nővér végig koldulja a kanonokokat, és felépíti a templomot és rendházat. Zelinka János kanonok egész vagyonát a templomra hagyta. A templom szentélye alá temették. 1981 október 1-től plébánia. Addig a székesegyházi plébániának volt filiális temploma. Első plébánosa Tyukos József lazarista atya volt haláláig.

A plébánia hívő seregét 189 család alkotja. 2001-ben 6 keresztelés volt, valamint 15 temetés.

Plébános:

Tisztelendő EGELI JÓZSEF, Caritas igazgató.

 

15) NAGYVÁRAD–ŐSSI

 

3700 – ORADEA

Gh. Pop de Băseşti 1.

(0259/413-450

Titulus: Liziői Kis Szent Teréz

Búcsú: október 1.

 

A váradújvárosi Immaculata Intézet Mária Társulat leányai foglalkoznak a külvárosi gyermekekkel és Dr. Tombory Béla újvárosi segédlelkész a családok lelki-gondozását látja el. 1930 március 25-től, Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepétől háznál miséznek. 1933-ban leteszik a templom alapkövét. 1934 június 28-án Molnár Kálmán vikárius felszenteli a templomot Liziői Kis Szent Teréz tiszteletére. Az új harangot is, amelyet Szabó István szatmári nagyprépost adományozott. Sallerbeck Antal építészmérnök tervezi a templomot francia-román bazilika stílusban. A templomépítés lelkes kivitelezője DR. TOMBORY BÉLA, első plébános volt, aki haláláig nagy tisztelője volt Szent Teréznek.

A plébániai közösséget az ide tartozó 230 család képezi. A 2001-ik évben 2 keresztelésre és 25 temetésre került sor.

Plébános:

Nagyontisztelendő SELYMES JÓZSEF tb. knanonok

16) NAGYVÁRAD – KAPUCINUS PLÉBÁNIA

 

3700 – ORADEA

Gen. Moşoiu 21.

( 0259/136-461

Titulus: Sarlósboldogasszony

Búcsú: május 31-én.

 

A mostani Kapucinus templom és rendház 1837–1838 között épül Lajcsák Ferenc váradi megyéspüspök jótékonyságából. Barthel György váradi építőmester tervezi és építi.

A templom stílusa neoklasszicista. A klasszicizáló felfogásra jellemző a kaput lezáró háromszögű timpanon és a torony hiánya. A hajó fiókos dongaboltozatú, a szentély boltozata pedig hevederekkel tartott cseh boltozat. A külső homlokzaton lévő karcolt kép (sgrafitto) 1942-ben készült és Assisi Szent Ferencet ábrázolja.

1942-ben festette ki Szilágyi János festőművész a templom-belsőt Assisi Szt. Ferenc életéből vett jelenetekkel és őskeresztény szimbólumokkal. A templom alatt kripta van. Ide temették az építtető Lajcsák püspököt is.

1972-ben meghalt az utolsó kapucinus atya, P. Horváth János Szilveszter, és a Szent László plébánia gondozásába került.

1985 óta a román katolikusoknak tartanak itt szentmisét. 1980-tól személyi plébánia, a nagyváradi román nyelvű katolikusok pasztorációját vállalta fel. Minden vasárnap van magyar nyelvű szentmise is. Sőt 1994 óta a német katolikusok számára is otthont adó templom.

A plébánia mintegy 1000 családot számlál. A hívek létszámának növekedését mutatja a 2001-ben végzett keresztelések és temetések aránya, ugyanis 16 keresztelés és 6 temetés volt ebben az esztendőben.

Első plébános:

Nagyontisztelendő MÂRŢ MIHÁLY tb. esperes.

17) BIHARPÜSPÖKI

 

3700 – ORADEA

Rectorului 5.

( 0259/456-951

Titulus: Szent Lőrinc diakónus, vértanú

Búcsú: augusztus 10.

 

Schedius L. történész szerint Püspökiben volt Várad püspöki palotája. 1100 körül már van temploma. Első papja egy Péter nevű pap volt. 1139-ben új templom épül (a mostani református templom) Szent Demeter tiszteletére. A török hódoltság után csak 1736-ban állítja vissza a plébániát Okolicsányi János váradi püspök. Kis fatornyú templom épül Szent Mihály arkangyal tiszteletére, majd ennek helyébe a plébániával egybeépítnek egy szoba nagyságnyi tégla-kápolnát. Ez volt a váradi püspökök „Castelgandolfoja” nyári rezidenciája. A mostani templom alapkövét Schlauch Lőrinc bíboros, váradi püspök áldotta meg 1895-ben. 1897 pünkösd ünnepén áldja meg a buzgó lelkű plébános Dr. Beleznay Károly a bíboros megbízásából. Gyakran mondogatta az építkezés alatt: „Csak egyszer misézhetnék az új templom-ban, aztán nem bánom, ha meghalok.” Vágya teljesült. Megáldotta és pünkösd másodnapján már betegen misézik, harmadnapján ágyban marad és rövidesen meghal. Amikor az építtető Bíboros consecrálja a templomot – 1897 Szent Lőrinc ünnepén – a plébános már halott. A Rajna menti bazilikák mintájára román stílusban épült templom. Oltárait – fő- és két mellékoltár (Szűz Mária és Jézus Szíve) – Münchenben keszítik. A terakotta keresztutat a párizsi kerá-miagyár készíti el és szállítja Dr. Karácsonyi János püspök, történész, egykori biharpüspöki plébános rendelésére.

Családok száma: 205. 2001-ben 8 keresztelést végeztek, valamint 15 temetést.

Plébános:

Nagyontisztelendő BOHÁCS SÁNDOR tb. esperes.

II) VÁRAD-KÖRNYÉKI ESPERESI KERÜLET

Districtus Vice-Archidiaconalis Varadinensis II.

Esperes:

Nagyságos és Főtisztelendő KUBÁLÁK PÉTER, tb. kanonok, élesdi plébános.

Jegyző:

Tisztelendő BRUNCSÁK ISTVÁN újpalotai plébános.

 

1)     BIHAR

 

3744 – BIHAREA

Trandafirilor 65.

(0259/369-591

Titulus: Nagyboldogasszony

Búcsú: augusztus 15.

 

Ősrégi település. Ezt bizonyítja a bihari Földvár is, amely a község északi határában van. Négyzet alakú vár, amelynek falai hosszúsága 177,5 méter, magassága pedig  12–15 m.

Itt alapította Szent István királyunk az ezredforduló után a bihari püspökséget, amelyet Szent László Váradra helyezett át 1092 tájékán.

A gótikus stílusban épített mostani református templom, valamikor Szent Péter apostol tiszteletére épített katolikus templom volt. Egy kápolna Szent Mihály arkangyal tiszteletére volt szentelve. Csak a múlt században, 1926-ban lett visszaállítva a plébánia. Vurum József püspök már előbb megkezdi építtetni a mostani templomot, amelyet 1826-ban a mennybe­felvett Királyné tiszteletére áld meg. A torony magassága 26 m, a templom hosszúsága 21 m, és szélessége 12 m.

A templomot 1990 után kívül-belül renoválták külföldi segítséggel. 2000-ben az egész templom tetőzetét újra cserepezték Tisztelendő Pilis József György adminisztrálása idején.

2001-től a Biharon élő 234 katolikus család számára a nagyváradi Székesegyházi Főplébánia gondoskodik a hívek ellátásáról.

Az elmúlt évben volt 3 keresztelés és 7 temetés.

A plébánosi teendőket Tisztelendő SOMOGYI IMRE káplán végzi.

Filiái, ahol elenyésző számban élnek már csak katolikusok: Hegyközkovácsi, Kis- és Nagyszántó, Nyüved, Pelbárthida.

 

2)  ÉLESD

 

3575 – ALEŞD

Avram Iancu 2.

(0259/340-117

Titulus: Szeplőtelen Fogantatás

Búcsú: december 8.

 

Valamikor a Sebes Körös partján állt a falu, de a gyakori, szinte évenkénti, áradások miatt a mai helyére, a Körös északi teraszára költözött. Első említése 1290-ben történik a plébániának. Egyetlen papot neveznek meg a források 1332–1333 között, Demeter papot. A Batthiány majd később a Bethlen grófok birtoka volt a település.

Templomát 1914 december 7-én szentelte fel gróf Széchenyi Miklós váradi püspök. A templomot Sigel Albin budapesti mérnöképítész tervezte neoromán stílusban. A főbejárat fölött látható a Batthiány-Bethlen család grófi címere.

A főoltár oltárképét Széchenyi Jenő festette (a püspök testvére és kanonok). Az oltárt Csik Béla budapesti faszobrász készítette. Külső-belső javítása külföldi segítség-gel történt az elmúlt néhány év alatt, Kubálák Péter tb. kanonok, jelenlegi plébános működése alatt.

Híveinek létszáma 432 magyar és több mint 250 szlovák hívő. A Réz-hegység Körös-Pestes-i völgyében lévő ősrégi Solyomkő vár romjaiból építtetett a kegyúr, gróf Battyány József 1821-bon egy mauzoleum-kápolnát, a várromoktól 100 m távolságban délkeleti irányban. Ide temettette nejét gróf Lázár Annát és két kiskorú gyermekét. A kápolna fenntartására a kegyúr egy erdőt adományozott, amelyet 1948-ban az államosításkor elvettek, de a kápolna gondozását nem vették át. A sírboltot feltörték, a kápolnát tönkretették, ajtait, ablakait ellopták, a kirándulók elégették a fa részeket és ma már csak romokban hever. Az utóbbi két évben az Erdélyi Kárpát Egyesület Nagyváradi Osztálya a környékét rendbe tette, kitakarította, a bokrokat kivágta Dukrét Géza elnök-tanár vezetésével. Állagmegőrző munká-kat végeztek.

A plébánia 304 családot tart számon. Ez a létszám jelenleg növekvőben van, ugyanis 2001-ben 42 keresztelésre és 27 temetésre került sor.

 

FEKETE ERDŐ (Pădurea Neagră)

Romantikus helyen, erdőktől körülvett település, ahová az üveggyár miatt költöztek a szlovák és magyar hívek. A népes gyártelep buzgó hívei számára azonban  1975-ig csak egy oltárból álló kápolna állt rendelkezésre a temetőben.1975-ben sikerül hosszú utánajárással engedélyt kapni a kápolna építésére, Moldován István tb. esperes-plébános idejében. 1975 szeptember 29-én már meg is áldotta Dr. Hosszú László ordinárius. Azóta rendszeres lelkipásztori gondozásban részesülnek az itt lakók. Itt tart istentiszteletet a református egyház lelkipásztora is. Itt 210 szlovák és 180 magyar róm.kat. vallású hívőnk él. Ideiglenesen látja el 1990 óta Varasszót, amely Almásfegy­vernek filiája. Itt szintén szlovák anyanyelvű híveink vannak 46-an és 4 magyar mindössze. Kéthetente van szentmiséjük egy lakóházból átalakított kápolnában.

Hozzátartozó filiák közül még megemlítjük Alsó-lugast, Kakucst, Bárodot, Kőrösrévet, Esküllőt és Remecet. Ezekben a szórványokban összesen 558 katolikus él.

Plébános:

Nagyágos és Főtisztelendő KUBÁLÁK PÉTER tb. kanonok, ker. esperes.

2)     FUGYIVÁSÁRHELY

 

3715 – OŞORHEI 230

( 0259/313-262

Titulus: Nepomuki Szent János

Búcsú: május 16-án.

 

1330-ban a pálos atyák vezetése alatt Szent Jeromos tiszteletére épített szép templom és kolostor állt Isten dicsőségére.1566 után üresen maradt és elpusztult. Még áll a mai református templom, amely tornyán viseli a gótika jegyeit, mintegy bizonyítva, hogy valamikor katolikus templom volt.

A mai templomot 1882–83 között építették Szaniszló Ferenc püspök hagyatékából, neoromán stílusban. Tornyának magassága 32 m. Szallerbek Nándor püspökségi építész tervezte és építette. 1921-ig a váradvelencei plébánia filiája volt. Ekkor emelte plébániai rangra gróf Széchenyi Miklós püspök.

Hozzátartozó híveinek száma 550. Szörényi Márton plébános ideje alatt épült a plébánia épület 1956–1960 között. Tóth János kőműves mester tervezte és építette, Dr. Ópalotay János váradújvárosi apátplébános anyagi támogatásával. Itt született b.e. Bélteky Ferenc, aki 1960–1968 között főpásztora volt a váradi egyházmegyének.

Az utolsó javításokat: Nt. Farkas Imre tb. esperes és a jelenlegi plébános: Rajna József végezte.

E plébániához tartozik 210 család. 2001-ben 1 ke-resztelő és 9 temetés volt az egyházközségben.

 

VÁRADHEGYALJA (Podgoria)

1990 július 9-én a délutáni órákban teljesedett be egy több évtizedes álom és vágy. A felépült, egyház-megyénkben az első ökumenikus templomot áldotta meg a római katolikus és református egyház főpásztora Nagyméltóságú és Főtisztelendő Tempfli József és Főtiszteletű Tőkés László püspök. A templom a Szentháromság tiszteletére épült. Itt él mintegy 370 református és 200 katolikus hívő, akik megpróbálkoztak már az ötvenes évek közepén, majd a hetvenes évek elején templomot építeni, de a hatalom mindig visszavonta a kiadott engedélyt. Csak 1990 márciusában sikerült engedélyt kapni és a hegyen felépíte