AZ EGYHÁZMEGYE STATISZTIKAI ADATAI

DATAE STATISTICAE DIOECESIS

A bihari püspökséget első királyunk, SZENT ISTVÁN alapította 1020 táján.

Innen Szent László áthozta – valószínű, 1091-ben – Nagyváradra.

Területe: 12. 152 km^2 Lakosainak száma: 1.015.090 Katolikus: 107.609 Plébániák száma: 58 Betöltött plébánia: 47 Oldallagos ellátással: 11 Egyházmegyés papok száma: 79 Szerzetes pap: 3 2002-ben szentelt pap: 4 Szerzetesnők: 69 Kispapok száma: 10 Szent László Gimnázium diákjainak száma: 213

AZ EGYHÁZMEGYE FŐPÁSZTORA EPISCOPUS DIOCESIS Nagyméltóságú és Főtisztelendő TEMPFLI JÓZSEF Megyéspüspök Szentjobbi apát A nagyváradi egyházmegye püspökeinek sorában a LXXXI. Született: Csanálos (Urziceni, Szatmár megye) 1931, április 9. Pappászentelve: Gyulafehérváron, 1962 május 31. (Márton Áron gyulafehérvári püspök) Püspökké kinevezve: 1990 március 14. Püspökké szentelve: Nagyváradon, 1990 április 26. (Dr. Paskai László bíboros, Magyarország prímása, esztergomi érsek, Dr. Gyulai Endre szeged–csanádi megyéspüspök és Bálint Lajos gyulafehérvári megyéspüspök). Postacím: 3700 – ORADEA, Str. Sirul Canonicilor nr. 7 ( 0040259 / 411-180; 0040259/479-469 Jelmondata: „PETRA CHRISTUS” „A szikla Krisztus”

PÜSPÖKÖK SORA

SERIES EPISCOPORUM

1. SIXTUS	1103–1113
2. VALTHERIUS	1124–1138
3. MICHAEL	1156
4. NICOLAUS I.	1163–1181
5. JOANNES I.	1181
6. VATA	1186–1189
7. ELVINUS	1189–1200
8. SIMON	1202–1218
9. ALEXANDER	1219–1230
10. BENEDICTUS I. de genere Osl.	1231–1243
11. VINCENTIUS	1244–1258
12. ZOSIMAS	1259–1265
13. LODOMERIUS	1268–1279
14. THOMAS de Somos de genere Aba	1281–1282
15. BARTHOLOMAEUS	1284–1285
16. BENEDICTUS II.	1291–1296
17. EMERICUS I.	1297–1317
18. JOANNES II. seu Ivánka	1318–1329
19. ANDREAS I.
Briccii de Báthor de Genere Gutkeled	1329–1345
20. DEMETRIUS Dionyii de Futak	1345–1372
21. DOMINICUS I. Bebek	1373–1374
22. BENEDICTUS III.	1375
23. EMERICUS II. Zudar	1376–1378
24. LADISLAUS I. de Deménd	1378–1382
25. JOANNES III.	1383–1395
26. PAULUS I.	1396
27. LUCÁS de Órév alias de Szántó	1397–1406
28. EBERHARDUS de Alben	1407–1409
29. ANDREÁS II. de gente Scolarium Floren.	1409–1426
30. JOANNES IV. de Prato	1426
31. DIONYSIUS Jackh de Kusaly	1427–1432
32. JOANNES Frater V. de Curzola	1435–1438
33. JOANNES VI. de Dominis	1440–1444
34. JOANNES VII. Vitéz de Zredna	1445–1465
35. JOANNES VIII. Beckensloer	1465–1468
36. NICOLAUS II. Stolcz de Slantz	1470
37. JOANNES IX. Filipecz de Prosznicz	1476–1490
38. VALENTINUS Farkas	1490–1495
39. DOMINICUS II. Kálmáncsehi	1495–1501
40. GEORGIUS I. Szatmári	1501–1505
41. SIGISMUNDUS I. Thúrzó de Bethlenfalva	1505–1512
42. FRANCISCUS I. Perényi	1513–1526
43. LADISLAUS II. de Macedonia a Ferdinando
EMERICUS Czibak a Joanne Rege nominatus	1527–1536
44. Frater GEORGIUS II. Martinuzzi, rectius Utyesenich	1535–1551
45. Mathias Zabergyei	1553–1556
46. Franciscus II. Forgách L. B. de Ghymes	1556–1566
47. STEPHANUS I. Radeczy de Zemche	1567–1572
48. GEORGIUS Bornemissza	1572–1585
49. MARTINOS Pethe de Hetes	1587–1598
50. NICOLAUS III. Mikácius	1598–1613
51. JOANNES X. Telegdy	1613–1619
52. JOANNES XI. Pyber de Gyerkény	1619–1625
53. EMERICUS III. Lósy	1625–1633
54. LADISLAUS III. Hosszutóthy	1633–1646
55. BENEDICTUS IV. Kisdy	1646–1648
56. SIGISMUNDUS II. Zongor de Szent-Tamás	1648–1655
57. JOANNES XII. Pálfalvy	1659–1663
58. GEORGIUS III. Bársony de Lovas-Berény	1663–1675
59. JOACHIMUS Luzinszky	1676–1681
60. AUGUSTINUS Benkovich	1681–1702
61. EMERICUS IV.
Cardinalis e Comitibus Csáky de Keres-Szeg	1702–1732
62. STEPHANUS II. Ladislau L. B.
Luzinszky de Luzna et Reglicze	1733–1734
63. JOANNES XIII. Okolicsányi de Okolicsna	1734–1736
64. NICOLAUS IV. e Com. Csáky de Keres-Szeg	1737–1747
65. PAULUS II. e. Com. Forgách de Ghymes	1747–1757
66. LADISLAUS L. B. Patachich de Zajezda	1759–1776
67. LADISLAUS IV. Comes Kollonitz. de Kollegrad,
perpetuus in Zay-Ugrócz	1780–1787
68. FRANCISCUS III. Kalatay	1787–1795
69. NICOLAUS V. Kondé de Pókatelek	1800–1802
70. FRANCISCUS IV. Miklóssy	1803–1811
71. JOSEPHUS Vurum	1821–1827
72. FRANCISCUS V. Lajcsák	1827–1842
73. LADISLAUS V. L.
B. Bémer de Bezdéd et Kis-Báka	1843–1850
74. FRANCISCUS VI. Szaniszló de Torda	1850–1868
75. STEPHANUS III. Lipóvniczky de cadem Lipovnok	1868–1885
76. ARNOLDUS Ipolyi-Stummer	1886–
77. LAURENTIUS Cardinalis Schlauch	1887–1902
78. PAULUS III. Szmrecsányi de eadem	1903–1908
79. NICOLAUS VI.
Comes Széchenyi de Sárvár–Felsővidék EMERICUS BJELIK eppus consecratus Administrator Apostolicus	1911–1923 1923–1927
ANTONIUS MAYER, Administrator Apostolicus	1927–1930
STEPHANUS SZABÓ primus ordinarius Dioecesium Satmarinensis et Magnovaradinensis L. vigore Constitutionis Apostolica „Solemni Conven-tione” 5 lun. 1930. a die 15. Aug. 1930. aeque principaliter unitarum, Administrator Apostolicus.	1930–
80. STEPHANUS IV. FIEDLER	1930–1939
AARON MÁRTON eppus Alba Iuliensis, Administrator Apostolicus	1939–1942
IOANNES SCHEFFLER Dr. eppus Satmariensis, Administrator Apostolicus	1942–1952
JOSEPHUS POP Dr. Vicarius Capitularis	1952–1960
LUDOVICUS CZUMBEL Dr. Ordinarius substitutus FRANCISCUS BÉLTEKI Vicarius Generalis	1960–1966 1960–1968
FRANCISCUS SIPOS Ordinarius substitutus	1966–1983
LADISLAUS HOSSZÚ Dr. Vicarius Generalis	1968–1982
STEPHANUS DÁSZKÁL Dr. Ordinarius ad nutum Sanctae Sedis	1983–1990
81. JOSEPHUS II. TEMPFLI	1990–

ÁLTALÁNOS HELYNÖK

VICARIUS GENERALIS

Monsignore FODOR JÓZSEF, pápai prelátus, c. apát, kanonok, Székesegyházi Bazilika plébánosa.

Született: Vizslás, Magyarország, 1942 november 29.

Pappászentelve: Gyulafehérváron, 1967 április 2.

Postacím:

RO – 3700 – ORADEA

Str. Şirul Canonicilor 19.

( +40259/418-235

E-mail: epiromca@rdsor.ro

PROVIKÁRIUS

PROVICARIUS

Monsignore KISS ALBERT, tb. főesperes, Várad-olaszi plébános.

Született: Micske (Misca, Bihar megye), 1953. november 22.

Pappászentelve: 1978 június 18.

Székesegyházi kanonok 2003 Július 6.

Postacím:

RO – 3700 Oradea

Calea Republicii 28.

( 0259/134–094.

kissalbert@freemail.hu

SZÉKESEGYHÁZI KÁPTALAN

CAPITULUM CATHEDRALIS

– Nagyprépost (Praepositus maior):

┼ Monsignore Dr. DÁSZKÁL ISTVÁN pápai prelátus, nyug. ordinárius, teológiai doktor ┼

Született: Székudvaron (Socodor, Arad megye)

1919 április 25.

Pappászentelve: 1943 november 1

Ordináriussá kinevezve: 1983 szeptember 29.

Nyugállományba helyezve 1990 május 1.

Elhunyt 2003 június 8

Postacím:

3575 – ALEŞD

Avram Iancu 2.

(0259/340-558

– Olvasó kanonok (Lector):

Monsignore FODOR JÓZSEF általános helynök

– Éneklő kanonok (Cantor):

Főtisztelendő MENTES FERENC c. apát

Született: Csanálos (Urziceni) Szatmár megye, 1918 március 14.

Pappászentelve: 1942 május 31.

Postacím:

3700 ORADEA

Calea Republicii 28

(0259/134-094

– Őrkanonok (Custos): ––

– Nagyontisztelendő MÁJERNYIK MIHÁLY kerületi esperes, sz.e.kanonok

– Székesegyházi főesperes (Archidiaconus Cathedralis):

Monsignore MATOS FERENC LAJOS, pápai prelátus, c. apát, kanonok.

Született: Érszőlős 1924 július 5.

Pappászentelve: 1948 május 9.

Postacím:

H – 1158 – Budapest

Klebersberg Kuno u. 43.

( 0036/1/414-08-90

– Krasznai főesperes (Archidiaconus Krasznensis):

Főtisztelendő MENTES JÓZSEF

Született: Csanálos (Urziceni), Szatmár megye, 1932 február 3.

Pappászentelve: 1961 december 8.

Postacím: 3832 – Urziceni 302; Jud. Satu Mare.

– Középszolnoki főesperes (Archidiaconus Közép-Szolnokiensis): ––

– Penitenciárius kanonok (Poenitenciarius):

┼Főtisztelendő DEMKÓ PÁL┼

Született: Nagyvárad, 1919. július 8.

Pappászentelve: 1945. május 27.

Postacím:

RO – 3700 – Oradea

Bumbacului 1. (Szent Márton Öregotthon).

– Békési főesperes (Archidiaconus Bekesiensis): ––

– Teológus kanonok (Canonicus Magister): ––

IRODALMI STALLUM

Monsignore P. SZŐKE JÁNOS c. Apát

VÁRADI SZÉKESKÁPTALANI IRODALMI STALLUMOK

Az Apostoli Szentszék és a királyi Románia között 1929-ben létrejött Konkordátum a váradi egyházmegye román területén maradt részét „aeque principaliter” egyesítette a szatmári egyházmegyével, amelynek egyik része ugyancsak itt maradt. Ennek szükséges velejárója lett a magyar részen lévő egyházkormányzati beosztás megszervezése. Az Apostoli Szentszék ezt úgy oldotta meg, hogy 1929. június 17-én a debreceni apostoli kormányzóságot létesítette.

S ezzel két részre szakadt Szent László ősi egyházmegyéje, de Székeskáptalana is.

A váradi székeskáptalan 16 stallumának birtokosai közül Dr. Lindenberger János főpásztoron kívül Magyar-országon élt már 1929-ben, s majd később is, Dr. Beöthy György, Brém Lőrincz, Dr. Czapik Gyula, Dr. Ernszt Sándor, Dr. Kollányi Ferenc, Dr. Madarász István és Szirmay I. Árpád káptalani tagok.

Közülük többen az ún. „stallum litterarium” birtokosai. Ezeknek a stallumoknak keletkezését Bunyitay Vincze, az egyházmegye történetírója, a Schematismus historicus (1896-ban megjelent) 40-ik oldalán ezt írja: „1807-ben a váradi lat. szert. káptalan addigi tíz stalluma, a káptalani vagyon nagyobbítása nélkül, tizenhatra szaporíttatott fel az apostoli király, mint főkegyúr helytartói tanácsának rendeletére.” Ezek közül hatot ún. „stallum litterarium”-nak neveztek ki. Ezekbe az egyházmegye papjain kívül a budapesti királyi tudományegyetemen, vagy egyáltalán a tudományos és irodalmi pályán működő más egyházmegyei férfiak is kinevezhetők. Az intézkedés eredeti latin szövege így szól: „In capitulo hoc (Magnovaradinensi Latinorum) iuxta altissimam intentionem, alii quoque, praeter gremiales sacerdotes diocesanos, in Regia Universitate Scientiarum Pestinensi ac secus RE LITTERARIA benemeriti viri ecclesiastici suam conseciu valeant promotionem”.

Ezek után sok egyházi személyt nevezett ki az apostoli király, majd később a római pápa ezekbe a stallumokba. Áldásos működésük nem csupán az egyházmegyét, de az egész magyar katolikus egyház életét is gazdagította.

Ezek közül külön említésre méltók:

§ RÓMER FERENC FLÓRIS pannonhalmi bencés, az európai hírű tudós arheológus és numizmatikus. Közismert az az értékes gyüjtő szolgálata, melynek gyümölcsei az ismeretlenből kimentett és pusztulástól megóvott számos magyar katolikus egyházi műemlékünk országszerte. Így a váradi székesegyház oldalbejáratánál elhelyezett püspöki sírkövek, amelyeket a váradi várban végzett ásatások alkalmával találtak. Lipovniczky István váradi püspök rendeletére a Szent László építette székesegyház alapjait keresték a várban 1887-ben. Ott találták őket. 1889. március 18-án halt meg. Az olaszi temetőbe temették, de 1985-ben exhumálták és a székesegyház kriptájában temették el. Sírköve is itt látható. Ő hívta Váradra Storno Ferencet, hogy kifesse a székes-egyházat 1878–1880 között.

§ BUBICS ZSIGMOND, aki győregyház-megyei papként kapta meg 1879. február 2-án a váradi egyik irodalmi stallumot, viszonzásul azért a kiváló irodalmi munkásságért, melyet Szinnyei József Magyar Írók I. kötet 137. lapján méltatott. Bubics a váradi irodalmi stallumból 1887-ben a kassai püspöki székbe ment át.

§ NOGÁLL KER. JÁNOS 1857-ben ugyan-csak az irodalmi stallumra kapott kinevezést a királytól. Schlauch Lőrinc bíboros-püspöknek a budapesti Központi Papnevelőintézetben spirituálisa volt. Itt Váradon pedig már Schlauch idejében a Káptalan nagyprépostja és tinnini címzetes püspök. Az egyházmegye nemcsak lelkiekben nyert vele, hanem egyik nagy jótevője is volt, aki kanonoki jövedelméből létesítette az ún. Nogáll Intézetet, amelyben sok szegény fiatalt neveltek a Szent Vince- és Marillac Szent Lujza alapította nővérek. Sőt az ausztriai Grazban építteti a Merz Jesu templomot, amelyet 1890-ben szenteltek fel.

§ FRAKNÓI VILMOS, nagy egyháztörténé-szünk, alig 11 éve volt pap az esztergomi főegyház-megyében, amikor 1878-ban az egyik váradi irodalmi stallumba került. Később Szentjobbi apát lett. Ezután megy Rómába, hogy történelmi kutatásokat folytasson az Örök Városban, és azt, mint közkincsét az egész egyetemes magyarságnak, átadja az utókornak is, megírván hatalmas háromkötetes munkáját Magyarország egyházi és politikai összeköttetései a Római Szent-Székkel, amely 1901-ben jelent meg a Szent István Társulatnál. Ő adományozza a Bazilikában lévő szép művészi Szent László majolika domborművet, amelyet Rómából küld haza.

§ WOLAFKA NÁNDOR, kispapkorában növendéktársa volt a későbbi esztergomi érsek Csernoch Jánosnak, a bécsi Pazmaneumban, majd az Augustineumban. Csanádi megyéspapként országos viszonylatban miniszteri tanácsosként szolgálta a magyar katolikus egyházat, amikor 1890-ben megkapta az egyik irodalmi stallumot Váradon. Új egyházmegyéje azonban mégis akkor élvezhette legérté-kesebb szolgálatait, amikor debreceni kisprépost korában felvirágoztatta ezt a plébániát. A város egyik kerülete ma is az ő nevét viseli, amelyet Wolafka telepnek neveznek.

Álljon itt egy anekdota róla. Amikor a civis városnak tanácsosa lett, mint katolikus plébános és kisprépost, a többségben lévő protestáns tanácsosok gúnyosan megkérdezték tőle: „Mit keres itt az ifjú Saul?” S ő ugyancsak bibliai hasonlattal válaszolt és azt mondta: „Atyjának elveszett szamarait”. Ettől fogva nem merték sérteni többet.

§ STEINER FÜLÖP győri megyéspap a magyar katolikus papnevelés területén teljesített nagyjelentőségű szolgálatot – rektora volt az Augustineum-nak –, amikor 1882. február 2-án megkapta az egyik irodalmi stallumot. Onnan távozott a székesfehérvári püspöki székbe.

De az idegenből a váradi irodalmi stallumokra kerültek mellett a váradi egyházmegyés papok között is találhatók az egyházi tudományokat kiváló mértékben szolgáló egyházi férfiak. Bizonyítja ezt az egyháztörténetet magas fokon szolgáló

§ BUNYITAY VINCE, aki 1863-ban két kötetben jelenteti meg ifjúsági írásait. 1870-ben a Régi képek lát napvilágot. 1875-től egymás után jelennek meg értékes munkái: Ismeretlen apátságok, Az egyedi apátság, A Váradi ős székesegyház felépítésének és kifestésének története. 1884-ben három kötetben jelenik meg a Váradi püspökség tör