1020–1030 között Szent István király megalapítja a
bihari püspökséget.
1092 után Szent László átteszi Nagyváradra a püspökséget, ahol már előbb társaskáptalant és prépostságot alapított.
1095-től lehet, hogy Várad első püspöke a későbbi Könyves Kálmán volt. Írásos dokumentumaink erről nincsenek. Az első ismert püspök 1103-tól 1113-ig Sixtus.
1095-ben meghal Szent László király és Somogyváron temetik el.
1116-ban áthozzák Szent László hamvait Váradra, az
általa épített Nagyboldogasszony székesegyházba, II.
István idejében, akit halála után, 1131-ben ugyanide temetnek el, nagyapja
mellé.
1130–1131: a premontrei rend telepszik meg
Váradon.
1134-ben országos zsinatot tartanak Váradon.
1192 – László király szentté avatása. III.
Celesztin pápa a király – III. Béla – és a nép kérését figyelembe véve oltárra
emeli a lovag királyt.
1196 – Imre király Váradra látogat, és
adományokkal látja el a lovag király egyházát.
1208–1235: A „Váradi Regestrum” – a váradi székeskáptalan első ismert jegyzőkönyve.
1235-ben II. Endre királyt , aki az Aranybullát kiadta, eltemetik Szent László sírja mellé Nagyváradon.
1241 a tatárpusztítás éve, amelyet részletesen
leír a Carmen miserabile-ben
(Siralmas ének) Rogerius váradi
kanonok.
1268 után Lodomér püspök
újjászervezi az egyházmegyét.
1276-ban IV. vagy Kún László meglátogatja Váradon Szent László sírját.
1291
január 5-én
az utolsó Árpádházi király, III. Endre
országgyűlést tart Váradon Bihar, Kraszna,
Szolnok, Szatmár és Szabolcs megyék részvételével.
Ugyanebből az évből való a váradi püspökség első tizedjegyzéke is.
1319 – Luxemburgi Beátrixot, Károly Róbert feleségét ugyancsak a váradi székesegyházba temetik.
1320 – Telegdi Csanád prépost felépíti a székesegyházzal szemben
Szűz Mária kisebbik templomát (Praepositura Beatae Mariae Virginis
de Castro Magno-Varadiensi),
amely préposti cím ma is létezik.
1338-ban Báthory
András püspök letelepíti Váradon a klarissza
nővéreket. Várad-Velencén templomot épít nekik.
1342-ben és
1352-ben Nagy Lajos királyunk Váradon jár és
adományokkal halmozza el a különböző egyházakat.
1360–1370 között a
Kolozsvári testvérek elkészítik Szent István, Szent László és Szent Imre herceg
álló bronzszobrát, melyet a székesegyház előtt felállítanak.
1374-ben Imre olvasókanonok
befejezi a káptalan legrégebbi statutumát, amelyben
azt írja, amit Bunyitay Vince történész püspök is
említ: „Mindenek előtt illik tudni, hogy a mi váradi
egyházunk alapítója Szent László néhai magyar király”.
1390 május 20-án állítják fel Szent László csatabárdos lovas
ércszobrát. Ugyancsak a Kolozsvári testvérek alkotása. A törökök Várad
elfoglalása után (1660) pusztítják el.
1395
május 17-én
Mária (Anjou) királynét a székesegyház-ban temetik
el.
1403 előtt
készül el a ma Győrben lévő Szent László herma, amely Szent László
ereklyéit tartalmazza.
1412-ben II. (Jagello) Ulászló lengyel király gyalog és mezitláb látogat el Szent László sírjához.
1422 – Zsigmond
király Váradon országgyűlést tartott.
1437-ben, 50 évi
uralkodása után, meghalt Zsigmond király, aki a Sárkány rendet alapítja, és
őt is a székesegyházba temetik.
1443
április 7-én
a földrengés következtében leomlott a székesegyház két keleti tornya.
1445–1465 között Zrednai Vitéz János Várad püspöke. A humanizmus egyik
központja volt Várad. A káptalan tagjai között találjuk Jannus
Pannoniust.
1513–1526 között Perényi Ferenc a váradi püspök,
aki a mohácsi csatában esett el.
1534-től Martinuzzi vagy Fráter György a váradi
püspök. Itt kötik meg a váradi békét I. Ferdinánd
király és Szapolyai János között.
1551-ben Martinuzzit kinevezi a pápa esztergomi érsekké
és bíborossá kreálja, de Alvincen meggyilkolják és
csak 30 nap után temetik el a gyulafehérvári székes-egyházban. Ma is ott vannak
hamvai. Dr. Jakubinyi György érsek úr emlékművet
állított neki.
1553-tól Zabardy Mátyás lett Várad püspöke, aki harcias
egyéniségével akadályozta a protestantizmus terjedését Váradon.
1566
március 10-én
a hírhedt tordai országgyűlésen megfosztják
jogaitól a katolikus egyházat, és kincseit elkobozza Varkocs Tamás várkapitány
az erdélyi kincstár javára. Akkor Szent László hermája is Gyulafehérvárra
kerül. Innen viszi Naprághy Demeter erdélyi püspök
magával Győrbe, amikor el kell hagynia Gyulafehérvárt.
1570-ben született
Váradon Pázmány Péter, aki több, mint 30 nemesi
családot hozott vissza a katolikus egyházba.
1579-ben Báthory
István behozza a jezsuitákat Váradra, és ismét működik a katolikus egyház.
Ekkor épül fel a Szent Egyed templom, körülbelül a mostani görög katolikus
szeminárium helyén.
1588-ban
száműzik a jezsuitákat Váradról. Várad Szőllős
filiája lesz. Katolikus közösség csak Szilágysomlyón és Kárásztelken maradt meg.
1618-ban Bethlen
Gábor fejedelem lebontja a székesegyházat, és köveit a váradi
vár megerősítéséhez használja.
1660-ban a török
elfoglalja Váradot és elpusztítja a király szobrokat,
a Kolozsvári testvérek alkotásait.
1692
június 7-én
Várad felszabadul. A csapattal jön Várad püspöke is, Benkovich
Ágoston. 1566 óta ő az első püspök, aki el is foglalhatja püspöki
székét.
1693
november
24-én I. Lipót király visszaállítja a váradi
püspökséget és káptalant.
Ugyanez évben Benkovich
püspök felépíti az első székesegyházat Szent Brigitta tiszteletére. A
templom ma is áll, az ortodox egyház jogtalanul bitorolja.
1702-től gróf Csáky Imre a váradi püspök. A
káptalant 10 stallumra bővíti.
1716-ban VIII.
Károly elismerte újra a katolikus püspökség és káptalan jogait.
1717-től gróf Csáky Imre felépíti a harmadik váradi
székesegyházat, a mai Szent László templomot. Ugyan-ebben az évben bíborosi
rangot kap, így 1721-ben részt vesz a pápa választáson.
Ő az egyedüli váradi püspök, aki konklávén részt
vett. (XIII. Ince lesz a pápa).
1728–32 között
felépítteti a váradszőllősi templomot, amit
1732-ben már utódja szentel fel, Luznai és Regliczei báró Luzinszky István. Csáky építteti a debreceni Szent Anna templomot is, ahova
el is temetik.
1737–1747 között
gróf Csáky Miklós püspök felépítteti a mai városháza
helyén a püspöki palotát és papnevelő intézetet.
1752 május 1-én gróf Forgách Pál püspök
leteszi a mai (negyedik) váradi székesegyház
alapkövét.
1760-ban Gyöngyössy Károly kanonok behozza Váradra az Irgalmas Rend
tagjait (Miseri), és felépítteti a rend- és kórházat.
Bakó János nagyprépost megalapítja
Debrecenben a piarista rendházat.
1760–1762 között Michael Haydn a mai Szent László templomban orgonista, Patachich udvarában. A zenekar vezetője pedig Dittersdorf.
1762-ben báró Patachich Ádám püspök elkezdi a püspöki palota építését.
1765-ben Szenczy István kanonok felépíti az Orsolya rendházat és
iskolát, és behozza a nővéreket Váradra.
Ez évben jelenik
meg az első nyomtatott schematizmus (névtár).
1766 Alapy János kanonok felépíti az első kanonoki házat,
ma a püspökség székháza (Kanonok sor, 7 számú ház).
1777 – A görög katolikus püspökség megalapítása. A püspökség
belényesi birtokait Mária Terézia nekik adományozza.
1778 tavaszán
Salamon kanonok folytatja a székesegyház építését.
1799
november 5-én
gróf Kornis Ferenc nagyprépost megáldja a
székesegyház négy új harangját.
1799 december 8-án megáldja a székesegyházat.
1780 június 23-án gróf Kollonitz László erdélyi püspök konszekrálja
(felszenteli) az új székesegyházat. Ekkorra készültek el Schöpf
Ádám bécsi festő kupola freskói is.
1780 után II. József megfosztja Várad püspökeit
örökös főispáni rangjuktól.
1801 – I. Ferenc király a váradi
székeskáptalan tagjait Szent László király zománcos
képével, ékes mellkereszttel tünteti ki.
1807-ben Miklóssy Ferenc püspök 16-ra bővíti a kanonoki stallumokat. Ebből 6 irodalmi stallum. Ugyanő építteti az új papi szemináriumot, valamint a tenkei és hegyközcsatári templomokat.
1849-ben Báró Bémer
László váradi püspök részt vett a debreceni Habsburg
ház trónfosztását kimondó gyűlésen. Ezért a bécsi udvar halálra ítéli,
amit 20 évi várfogságra változtatnak. 1850-ben amnesztiát
kap. Lemond váradi püspöki székéről. Az
ausztriai Lanzendorf-i kolostor lakója lesz. Tíz év
múlva hazatér Ungvárra, itt is hal meg 1862 november
4-én. A váradi székesegyház kriptájába temetik.
1883-ban Lipovniczky
István váradi püspök megbízásából Bunyitay
Vince – későbbi kanonok és kinevezett püspök – három kötetben megírja az
egyházmegye történetét. Ő az első püspök, akit az Olaszi
temetőben temetnek el.
1872-ben rézzel fedik be a székesegyház
tetőzetét és tornyait, amit az első világháborúban elvittek a
harangokkal együtt.
1877-ben Rómer Flóris bencés szerzetest hívja Váradra a püspök. Kanonokká
kinevezi és megbízza a székes-egyház kifestési munkálatainak vezetésével.
1878-ban Ifj. Stornó Ferenc soproni
festőművész nekifog a festésnek és 1880-ban
fejezi be.
1869 december 8-án megnyílt az I. Vatikáni
zsinat, amelyen Lipovniczky István váradi püspök is jelen volt.
1880 – Lipovniczky
István püspököt Várad díszpolgárává választja.
1885 augusztus 12-én meghal Lipovniczky
püspök.
1886 február 18-án Ipolyi-Stummer
Arnoldot nevezi ki a pápa Várad püspökévé. Július 11-én tartja székfoglalóját,
de ugyanazon év december 2-án meghal.
A
kriptába temetik. Szívét az előbbi püspöki székvárosára, Besztercebányára
viszik, és ott temetik el a székesegyház Szent Borbála kápolnájába, amit ő
restauráltatott nagy szakértelemmel.
1887 április 8-tól Várad
püspöke Schlauch Lőrinc. Szatmáron
volt előbb püspök.
1890 szeptember 10-én Ferenc József császár és apostoli király meglátogatja a várost és a püspökséget. (Harmadszor jár Váradon).
1892-ben Schlauch
bíboros megrendelésére Link Fülöp budapesti ötvös elkészíti Szent László új
hermáját (erekelyetartó).
1893 szeptember 10-én Schlauch
bíboros megáldja Szent László király bronzszobrát, amely Trianonig a Szent
László téren állt.
1893 június 12-én XIII. Leó pápa bíborossá kreálja Schlauch Lőrinc váradi püspököt. Ő Várad püspökei között a második,
aki bíborosi méltóságot is kapott a pápától. Előbbi gróf Csáky Imre volt.
1896-ban Hoványi Ferenc
kanonok Tóth István szobrász művészeti tervei
alapján megrendeli Carrarraban a székesegyház új
fehér márvány főoltárát. Triscornia faragta. Schlauch bíboros konszekrálja az
új oltárt.
A
püspöki kertben felépítik Szaniszló Ferenc püspök
bronzszobrát.
Június 27-én nyitják meg a Bihar
megyei és nagyváradi múzeumot.
1897
május 2-án
tartja Schlauch bíboros aranymiséjét. Ferenc József
császár és apostoli király a Szent István Rend nagykeresztjét adományozza a
Jubilánsnak.
A pápa, XIII. Leó a káptalannak az ún.
„Cappa maior”-t (uszályos
hermelines palást) adományozta.
Schlauch
Lőrinc bíborost ebben az évben Várad díszpolgárává választják. Előbb
már megkapta Szatmár, Szilágysomlyó
és Újarad díszpolgárságát.
Augusztus 10-én Schlauch
bíboros konszekrálja a védőszentje – Szent
Lőrinc – tiszteletére épített Bihar-püspöki-i templomot.
1911 – Sárvár és
Felsővidéki gróf Széchenyi Miklós győri püspök lesz Várad 79-ik
püspöke.
1915-ben létrehozza
a székesegyházban a Jézus Szíve kápolnát a kanonokok téli zsolozsmázására.
1914-ben kitör az
első világháború.
1920 – a trianoni
diktátum szétszakítja a szentistváni nagy
egyházmegyét. Nagyobbik fele Magyarországon marad. Itt a Szentszék létrehozza
előbb a gyulai, később a debreceni apostoli kormányzóságot.
A székváros a püspökkel Romániában
marad.
1923 január 8-án bevonják a nagyváradi Premontrei Főgimnázium nyilvánossági jogát.
December 6-án Budapesten meghal Széchenyi Miklós püspök. Orosházán, az általa építtetett templomban temetik el. Sírjára ezt írják: „Csak egy Miatyánkot”.
Az
osztrák-magyar monarchia utolsó tábori püspöke, aki váradi
kanonok is volt, Bjelik Imre lesz az apostoli
kormányzója a váradi püspökségnek. Megyéspüspökké nem
nevezi ki a román kormány, mert nem tette le a hűségesküt, akárcsak
elődje sem.
1926 január 31-én szenteli fel Bjelik püspök a székesegyház – általa rendelt – új
harangjait. Összesen négyet, ebből a legkisebb 362 kg-osat a Székeskáptalan adományozta. Ez a lélekharang.
Október
24-én szenteli fel Bjelik Imre püspök a monospetri templomot, melynek építésére Széchenyi püspök
adományozott 100.000 lejt.
1927 május 9-én hirtelen elhunyt Bjelik Imre püspök, apostoli kormányzó. Az olaszi temetőben helyezik örök nyugalomra.
Május 10-től az új apostoli kormányzó Mayer Antal kanonok. Két éves kormányzása alatt a püspöki
palota II. emeletét berendezi és odaköltözteti a papi szemináriumot. Itt
működik beszüntetéséig, 1948-ig.
1929 – Románia konkordátumot köt a Szentszékkel.
Ennek következménye a püspökség összevonása a szatmárival, egy püspök vezetése
alatt.
1931-ben A temesvári Fiedler István lesz a Satu Mare–Oradea-i
megyéspüspök. Akkor csak így volt szabad nevezni a Szent László alapította
püspökséget.
Ez
évben épül fel a Szent József telepi templom.
1932-ben elkészül a Tokai telepi Szent Antal
kápolna.
1934 június 28-án szenteli fel Molnár Kálmán vikárius a Váradőssi Lisieux-i Szent Teréz tiszteletére épített templomot.
1935
december 8-án
áldja meg Fiedler István püspök a Szent Katalin
telepi templomot a Csodásérmű Boldogasszony tiszteletére.
1938 októberében
tartják Nagyváradon a Satu Mare–Oradea-i egyesített
egyházmegyék zsinatát.
1939
december 8-án
politikai okokból lemondatják Fiedler István
püspököt. Lemondása után Isten szolgája, Márton Áron gyulafehérvári
megyéspüspök lesz Várad apostoli kormányzója.
1940
szeptember
8-án a bécsi döntés után egyesül az egyházmegye a magyarországi résszel. A
Dél-Erdélyben maradt plébániákat Dr. Hauler Pál
kormányzására bízza Márton Áron püspök.
1941
június 28-án
a Szentszék szétválasztja a váradi püspök-séget a szatmáritól.
1942-től Várad
apostoli kormányzója lesz Isten Szolgája, Dr. Scheffler
János szatmári megyéspüspök.
Május
3–10 között
Nagyváradon Szent László hetét rendezik meg.
Május
3-án érkezik
meg Váradra az Aranyvonattal Szent István király Jobbja. Serédi
Jusztinián bíboros-hercegprímás a Szent László téren
misét celebrál.
1948 április 9-én XII. Piusz pápa újra egyesíti a püspökséget Szatmárral, de soha nem hajtják végre jogilag az egyesítést, mert a politikai helyzet nem teszi lehetővé.
Államosítják a püspökség birtokait, iskoláit. Felosz-latják az összes szerzetesi intézményeket. Vagyonukat államosítják. Scheffler János püspök apostoli kormányzót előbb Körösbányára száműzik, majd a jilavai börtönben szenved vértanúhalált 1952 december 2-án. A rabtemetőbe temetik. Később földi maradvá-nyait Szatmárra szállítják, és a székesegyház kriptájában temetik el.
Február 12-én titokban Ohara nuncius Bukarestben titkos püspökké szenteli Bogdánffy Szilárdot. Ez év április 9-én letartóztatják. Nagyváradon, Capul Midian és Nagyenyeden szenvedi a börtönéveket.
1953 október 2-án a nagyenyedi börtönben meghal Bogdánffy Szilárd püspök.
1948–1990-ig ordináriusok vezetik a váradi püspökséget, akiket az állam csak főespereseknek ismer el.
1950-ben megszüntetik a váradi püspökséget a kommunista diktatúra emberei.
1950–1951 – Összeszedik az egyházmegye plébániai Anya-könyveit és Irattárát.
1953-ban elviszik „megőrzésre” Benczúr Gyula Schlauch bíboros és Koroknyai Ottó: Mátyás Bécs előtt című remekművű festményeit a múzeumba.
1955 – lebontják a Kálvária templomot.
1957 október 23-án meghal Fiedler István nyugalmazott szatmár–nagyváradi megyéspüspök. Földi maradvá-nyait behozták a kriptába.
1960 március 2-án meghal Dr. Pop József szentjobbi apát, káptalani helynök. Utódja Bélteki Ferenc lesz, aki a káptalan tanácsára elfogadja Dr. Czumbel Lajos szatmári ordinárius szubtitutus jurisdikcióját.
1962-ben elviszik az egész püspöki és káptalani levéltárat a városi levéltárba.
1963-ban a város átveszi a Püspöki Palota használati jogát. A tulajdonjog továbbra is a püspökségé marad.
1968 szeptember 6-án meghal Bélteki Ferenc vikárius. Utódja Dr. Hosszú László lesz, aki ugyancsak elfogadja Sípos Ferenc szatmári ordinárius joghatóságát Várad felett is.
1974-ben elveszik a plébániák még megmaradt irattárát.
1975-ben „használatra” átveszik az egész Kanonok sort is.
1978-ban elviszik a Püspöki könyvtár „ősnyomtatványait”. Összesen 21 darabot ún. incunabulumokat.
1982 június 27-én Dr. Hosszú László nyugdíjba vonul. Ordináriusi minőségben átadja – Róma tudtával – a joghatóságot vikáriusának, Dr. Dászkál Istvánnak, aki 1990 március 14-ig vezeti ordinárius ad nutum Sanctae Sedis címen a püspökséget.
Október 18-án kelt pápai leirattal szétválasztják újra a Szatmár–Nagyvárad-i egyházmegyét, amit csak 1983 május 31-én hajtanak végre. A kihirdetés Gyulafehér-váron volt.
1987-ben a megmaradt kanonoki kerteket is elveszi az állam, amit peres úton öt évi pereskedés, huza-vona után sikerült megnyerni.
1989 december 22-ke a kommunista-ateista rendszer bukása.
1990 januárjában a Szentszék követe – akkor még csak a Vatikáni államtitkárság titkára, John Bukovszky megbeszélést folytat püspökök kinevezéséről. Március 14-én kinevezik Tempfli József váradolaszi apát-plébánost váradi megyéspüspökké. Az utolsó megyés-püspök gróf Széchenyi Miklós volt, aki 1923-ban halt meg. Közben apostoli kormányzók, helynökök vezették az egyházmegyét. Április 26-án a nagyváradi székes-egyházban Dr. Paskai László bíboros, esztergomi érsek, Magyarország prímása, Gyulai Endre szeged–csanádi és Bálint Lajos gyulafehérvári megyéspüspökökkel püspökké szenteli Tempfli Józsefet, az egyházmegye 81-ik főpásztorát.
1990 őszén megindul a hittantanár-képzés Nagyváradon és Margittán. Újraindulnak a szerzetesrendek, bár ingó és ingatlan javaikat nem kapták vissza, még csak a kolostoraikat sem.
1991-ben visszakapjuk a Vártemplomot, és restauráltatja a Püspök úr.
Ebben az évben indul el a Szent László gimnázium két osztállyal. Humán képzés folyik. Néhány év múlva a reál képzést is engedélyezik.
1992 májusában újra megrendezzük Váradon a Szent László hetet, Varadinum 1992 címen. Szent László halála 900-ik, Várad török alóli felszabadulása 300-ik évfordulójára emlékeztünk vallási, tudományos, művészeti, irodalmi, történelmi programokkal. Habsburg Ottó felesége is jelen volt. Azóta minden évben megrendezésre kerül a Varadinum keretében Szent László egyházmegyei ünnepe.
December 16 óta a váradi székesegyház Basilica Minor címet kapott a Szentszéktől. 1992 márciusában a káptalan kérésére Tempfli József megyéspüspök elindítja Bogdánffy Szilárd boldoggáavatási ügyét. A Szentszék elfogadja és engedélyezi az „Isten szolgája” cím használatát.
1995 Szent László szentté avatása 800-ik évfordulóját ünnepeltük. Sikerült visszaperelni az államtól az egész Kanonok sort. Szent László ünnepére ellátogatott Dr. Habsburg Ottó Főherceg Őfelsége és Habsburg Mihály Főherceg, feleségével együtt.
Fodor
József
általános helynök
Forrásmunkák:
Dr. Fleisz János: Nagyvárad története évszámokban, Nagyvárad 2002
Horváth Jenő: Nagyvárad története,
Nagyvárad 1942
Széll Sándor: Nagyvárad Szent László városa, Budapest 1940
Schematismus historicus venerabilis cleri, Nagyvárad 1896