{"id":3358,"date":"2022-01-19T13:01:01","date_gmt":"2022-01-19T13:01:01","guid":{"rendered":"https:\/\/varad.org\/dieceza\/szerzetesrendek\/"},"modified":"2025-06-20T11:53:14","modified_gmt":"2025-06-20T09:53:14","slug":"ordine-calugaresti","status":"publish","type":"page","link":"https:\/\/varad.org\/ro\/dieceza\/ordine-calugaresti\/","title":{"rendered":"Ordine c\u0103lug\u0103re\u0219ti"},"content":{"rendered":"\t\t
\n\t\t\t\t
\n\t\t\t\t<\/div>\n\t\t
\n\t\t\t\t\t
\n\t\t
\n\t\t\t\t
\n\t\t\t\t
\n\t\t\t\t\t

Ordine c\u0103lug\u0103re\u0219ti<\/h1>\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t
\n\t\t\t\t
\n\t\t\t\t\t

trecutul<\/h2>\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t
\n\t\t\t\t
\n\t\t\t\t\t\n\t\t
\n\t\t\t\t\t\t
\n\n\t\t\t\t
Ordinul benedictin<\/div><\/div><\/div>
Premontrei Kanonokrend<\/div><\/div><\/div>
\u00c1goston-Rend<\/div><\/div><\/div>
Johannita Lovagrend<\/div><\/div><\/div>
P\u00e1los Rend<\/div><\/div><\/div>
Domonkos-Rend<\/div><\/div><\/div>
Ferences Rend<\/div><\/div><\/div>
Kapucinus Rend<\/div><\/div><\/div>
Jezsuita Rend<\/div><\/div><\/div>
Beteg\u00e1pol\u00f3 Irgalmas Rend<\/div><\/div><\/div>
Szent Orsolya-Rend<\/div><\/div><\/div>
P\u00e1li Szent Vince Szeretet Le\u00e1nyai T\u00e1rsulata<\/div><\/div><\/div>
Szent Csal\u00e1dr\u00f3l Nevezett Mallersdorfi Szeg\u00e9ny Ferences N\u0151v\u00e9rek<\/div><\/div><\/div>\n \t\t\t <\/div>\n\t\t\t
\n\t\t\t\t

SZ\u0170Z M\u00c1RIA SZENTJOBBI AP\u00c1TS\u00c1GA<\/strong>
A rend Biharba j\u00f6vetel\u00e9nek t\u00f6rt\u00e9nete is Szent Istv\u00e1n kir\u00e1lyhoz k\u00f6t\u0151dik. Jobb karj\u00e1t az 1083. \u00e9vi szentt\u00e9 avat\u00e1skor Mercurius ap\u00e1t hozta a Beretty\u00f3 vid\u00e9k\u00e9re. Szentjobbon I. L\u00e1szl\u00f3 kir\u00e1ly tette le az erekly\u00e9t \u0151rz\u0151 benc\u00e9s monostor alapjait, amely el\u0151sz\u00f6r f\u00e1b\u00f3l, majd \u00c1lmos herceg r\u00e9v\u00e9n k\u0151b\u0151l \u00e9p\u00fclt meg. Az ap\u00e1ts\u00e1g hiteleshelyk\u00e9nt m\u0171k\u00f6d\u00f6tt, a k\u00f6r\u00e9 form\u00e1l\u00f3d\u00f3 telep\u00fcl\u00e9s pedig v\u00e1s\u00e1rtart\u00e1si joggal b\u00edrt. Az ismert szentjobbi ap\u00e1tok: 1083 Mercurius, 1220 Teke, 1241 k\u00f6r\u00fcl Simon, 1326 J\u00e1nos 1332-1336 P\u00e1l, 1369 P\u00e1l, 1395 Simon, 1411 M\u00e1ty\u00e1s, 1448-1495 Bal\u00e1zs. A szent erekly\u00e9t egyes v\u00e9lem\u00e9nyek szerint a tat\u00e1rok el\u0151l, m\u00e1s forr\u00e1sok szerint a t\u00f6r\u00f6k d\u00fal\u00e1s el\u0151l menek\u00edtett\u00e9k Raguz\u00e1ba. A Beretty\u00f3-menti benc\u00e9s ap\u00e1ts\u00e1g utols\u00f3 gubern\u00e1tor\u00e1t 1501-ben V\u00e1radi P\u00e9ter kalocsai \u00e9rsek szem\u00e9ly\u00e9ben jegyzik, t\u0151le ker\u00fclt a p\u00e1losok tulajdon\u00e1ba. A k\u00f6z\u00e9pkori ap\u00e1ts\u00e1g a 16. sz\u00e1zadban sz\u0171nt meg.<\/p>

ALM\u00c1SMONOSTORI<\/strong>
A Nagyv\u00e1radi R\u00f3mai Katolikus Egyh\u00e1zmegye m\u00e1ig azonos\u00edtatlan k\u00f6z\u00e9pkori benc\u00e9s ap\u00e1ts\u00e1gai k\u00f6z\u00e9 tartozik Alm\u00e1smonostora, amelyet Bunyitay Vince egyh\u00e1zt\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz a kalotaszegi V\u00e1ralm\u00e1s ter\u00fclet\u00e9re helyezett a 19. sz\u00e1zadban, \u00fajabb kutat\u00f3i v\u00e9lem\u00e9nyek szerint a Bihar megyei Almaszeg (Voivozi) faluban r\u00e9g\u00e9szeti \u00e1sat\u00e1sok sor\u00e1n felt\u00e1rt klastromromok is lehetnek Alm\u00e1smonostora maradv\u00e1nyai. A benc\u00e9s kolostor els\u0151 \u00edr\u00e1sos eml\u00edt\u00e9se a 1238-b\u00f3l val\u00f3, melyben az ap\u00e1ts\u00e1g kegyurak\u00e9nt szerepl\u0151 L\u00e1szl\u00f3 comes el\u0171zi a benc\u00e9s szerzeteseket \u00e9s hely\u00fckbe premontreieket telep\u00edt. Az ap\u00e1ts\u00e1got az 1241-ben a tat\u00e1r d\u00falta fel \u00e9s tette a f\u00f6lddel egyenl\u0151v\u00e9. Bunyitay elm\u00e9let\u00e9t azzal igazolta, hogy a k\u00f6zs\u00e9g d\u00e9li oldal\u00e1n lev\u0151 magaslaton torony maradv\u00e1nyait tal\u00e1lta \u00e9s a d\u0171l\u0151 a Szentmez\u0151 nev\u00e9t viseli, illetve, hogy a k\u00f6rny\u00e9k falvaiban faragott k\u0151t\u00f6red\u00e9kekre bukkant, amelyek az ap\u00e1ts\u00e1gi templomot d\u00edsz\u00edthett\u00e9k.<\/p>

GYER\u0150MONOSTORI AP\u00c1TS\u00c1G<\/strong>
Kalotaszeg legr\u00e9gebbi, ma is \u00e1ll\u00f3 \u00e9p\u00edtett \u00f6r\u00f6ks\u00e9ge a gyer\u0151monostori reform\u00e1tus templom, amely a k\u00f6z\u00e9pkori benc\u00e9s ap\u00e1ts\u00e1g alapjain nyugszik. Az ap\u00e1ts\u00e1g \u00e9p\u00edt\u00e9st\u00f6rt\u00e9nete ismeretlen, annyi bizonyos, hogy a 13. sz\u00e1zadban Gyer\u0151monostora m\u00e1r \u00e1llott. A benc\u00e9sek jelenl\u00e9t\u00e9t az oklevelek nem igazolj\u00e1k, de a templom elhelyezked\u00e9se \u00e9s strukt\u00far\u00e1ja is a rend \u00e9p\u00edtkez\u00e9si szok\u00e1saihoz igazodik \u00fagy a d\u00edszes nyugati kapuzata, mint a haj\u00f3 d\u00e9li oldal\u00e1n l\u00e1that\u00f3 Katalin-ker\u00e9k \u00e9s g\u00f3tikus ablakai. A hajl\u00e9kot 1241-ben tat\u00e1rok d\u00falt\u00e1k fel, az alap\u00edt\u00f3 Kalota nemzets\u00e9g helyre\u00e1ll\u00edttatta, de a 14. sz\u00e1zadi p\u00e1pai tizedjegyz\u00e9k m\u00e1r csak mint k\u00f6z\u00f6ns\u00e9ges lelk\u00e9szs\u00e9get eml\u00edti.<\/p><\/div>

SZENT ISTV\u00c1N ELS\u0150 V\u00c9RTAN\u00da V\u00c1RADHEGYFOKI PR\u00c9POSTS\u00c1GA
<\/strong>A V\u00e1radhegyfoki Premontrei Konventet a Sebes-K\u00f6r\u00f6s jobb partj\u00e1n, a Szent L\u00e1szl\u00f3 sz\u00e9kesegyh\u00e1za feletti magaslatra \u00e9p\u00edttette II. Istv\u00e1n, lotaringiai szerzetesekkel n\u00e9pes\u00edtette be \u00e9s privil\u00e9giumokkal ruh\u00e1zta fel: nem tartozott p\u00fcsp\u00f6ki joghat\u00f3s\u00e1g al\u00e1, hiteleshelyk\u00e9nt m\u0171k\u00f6d\u00f6tt, pr\u00e9postjai f\u0151p\u00e1sztori jelv\u00e9nyeket viselhettek. II. Istv\u00e1nt is v\u00e1radi konventj\u00e9ben helyezt\u00e9k \u00f6r\u00f6k nyugalomra. Az 1241. \u00e9vi tat\u00e1rd\u00fal\u00e1s felperzselte \u00e9s eln\u00e9ptelen\u00edtette a helyet, de a rendh\u00e1z \u00fajra\u00e9p\u00fclt \u00e9s ben\u00e9pes\u00fclt, birtokain pl\u00e9b\u00e1ni\u00e1kat m\u0171k\u00f6dtetett. A kolostor a 14. sz\u00e1zadban hanyatl\u00e1snak indult \u00e9s a\u00a0 15. sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9re megsz\u0171nt.<\/p>

MONOSTOROS\u00c1BR\u00c1NYI PR\u00c9POSTS\u00c1G
<\/strong>A Beretty\u00f3 \u00e9s a Bisztra-patak tal\u00e1lkoz\u00e1s\u00e1n\u00e1l fekv\u0151 k\u00f6zs\u00e9g k\u00f6z\u00e9pkori temploma a reform\u00e1tus egyh\u00e1z tulajdon\u00e1ban ma is \u00e1ll. A falusi parochi\u00e1lis templomm\u00e1 lett 13. sz\u00e1zadi hajl\u00e9k sok\u00e1ig \u00fcresen \u00e1llt \u00e9s romosodott, a rend-szerv\u00e1lt\u00e1s ut\u00e1n siker\u00fclt megmenteni a pusztul\u00e1st\u00f3l. Ikertornyos, h\u00e1romhaj\u00f3s monostortemplom helyett egy kism\u00e9ret\u0171 rom\u00e1n kori templomot tal\u00e1lunk ma \u00c9r\u00e1br\u00e1nyban, melynek szent\u00e9lye a nyolcsz\u00f6g h\u00e1rom oldal\u00e1val z\u00e1rul.\u00a0 A monostor alap\u00edt\u00f3ja ismeretlen, a telep\u00fcl\u00e9s els\u0151 birtokosa, Cs\u00e1ky Ferenc is csup\u00e1n 1451-ben t\u0171nik fel az oklevelekben, a csal\u00e1d ekkor nyerte adom\u00e1nyk\u00e9pp Zsigmond kir\u00e1lyt\u00f3l Margitt\u00e1t \u00e9s tartoz\u00e9kait.<\/p>

MONOSTORP\u00c1LYI (NY\u00cdRP\u00c1LYI) PR\u00c9POSTS\u00c1G<\/strong>
A monostorp\u00e1lyi reform\u00e1tus templom \u00e9szaki fal\u00e1nak t\u00e1maszkod\u00f3, f\u00e9l-k\u00f6r\u00edves szent\u00e9lyz\u00e1r\u00f3d\u00e1s\u00fa, h\u00e1romhaj\u00f3s templom k\u00f6zelm\u00faltban felt\u00e1rt marad-v\u00e1nyait azonos\u00edtja a szakirodalom a premontrei rend k\u00f6z\u00e9pkori ny\u00edrp\u00e1lyi pr\u00e9posts\u00e1g\u00e1val. Egy 13. sz\u00e1zad v\u00e9gi premontrei oklev\u00e9lben, \u00e9s az 1332-1337-iki p\u00e1pai tizedjegyz\u00e9kben is felt\u0171nik a klastrom, amely feltehet\u0151en a vid\u00e9ket ural\u00f3 \u00c1kos nemzets\u00e9g csal\u00e1di monostora lehetett, alap\u00edt\u00f3ja ismeretlen. V\u00e9d\u0151szentjek\u00e9nt Szent P\u00e1lt azonos\u00edtj\u00e1k.<\/p>

A nagyv\u00e1radi premontrei rend \u00fajkori t\u00f6rt\u00e9nete a t\u00f6r\u00f6k\u00f6k t\u00e1voz\u00e1s\u00e1val kezd\u0151dik, hiszen az oszm\u00e1nok ki\u0171z\u00e9s\u00e9t anyagiakkal t\u00e1mogat\u00f3 perneci ap\u00e1ts\u00e1g, a Habsburgokt\u00f3l jutalomk\u00e9pp kapta a v\u00e1radhegyfoki konventet, amely v\u00e9g\u00fcl a birtokok rendezetlens\u00e9ge miatt a lukai ap\u00e1ts\u00e1ghoz ker\u00fclt, \u00edgy \u00e9rkezett Biharba annak j\u00f3sz\u00e1gkorm\u00e1nyz\u00f3ja, Helcher F\u00e9lix, lukai premontrei kanonok, hogy megteremtse a visszatelep\u00fcl\u00e9s alapjait, 1713-ban kir\u00e1lyi rendelettel iktattak be \u00faj tiszts\u00e9g\u00e9be. O fedezte fel, s ford\u00edtotta a k\u00f6z jav\u00e1ra a F\u00e9lixf\u00fcrd\u0151 gy\u00f3gyviz\u00e9t. T\u00edz \u00e9v m\u00falva az eredm\u00e9nyes gazd\u00e1lkod\u00e1snak h\u00e1la, fel\u00e9p\u00fclhetett els\u0151 rendh\u00e1zuk is a Cs\u00e1ky Imre p\u00fcsp\u00f6kt\u0151l kapott telken, a mai Park-sz\u00e1ll\u00f3 hely\u00e9n. M\u00e1ria Ter\u00e9zia 1772-ben rendelte \u0151ket a Szentm\u00e1rtonba, ahol p\u00e1r \u00e9v alatt Szenczy Istv\u00e1n lukai kanonok seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel meg\u00e9p\u00fclt rendh\u00e1zuk is, templomuk azonban csak 1834-ben, mivel II. J\u00f3zsef szekulariz\u00e1ci\u00f3s rendelete 1787. december\u00e9ben feloszlatta a rendet. I. Ferenc 1802. m\u00e1rcius 12-\u00e9n kelt diploma restitutional\u00e9<\/em>ja a benc\u00e9s, a cisztercita \u00e9s a premontrei rend vissza\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1t tette lehet\u0151v\u00e9, felt\u00e9tele a rendi k\u00f6z\u00e9piskol\u00e1k l\u00e9trehoz\u00e1sa volt. A v\u00e1radhegyfoki \u00e9s a leleszi pr\u00e9posts\u00e1got a j\u00e1sz\u00f3v\u00e1ri pr\u00e9posts\u00e1ghoz csatolta. A premontrei rend megkapta a p\u00e1losok kolostor\u00e1t \u00e9s templom\u00e1t, 1808-ban a v\u00e1radi f\u0151gimn\u00e1zium vezet\u00e9s\u00e9t is \u00e1tvette.<\/p>

A Premontrei F\u0151gimn\u00e1zium ma ismert \u00e9p\u00fclete az \u00dari utc\u00e1ban 1874. november 10-\u00e9n nyitotta meg kapuit \u00e9s 1923. janu\u00e1r 17-\u00e9n a rom\u00e1n hatalom sz\u00e1molta fel ism\u00e9t, addig azonban nemzetis\u00e9gi \u00e9s felekezeti hovatartoz\u00e1st\u00f3l f\u00fcggetlen\u00fcl a legmagasabb sz\u00ednvonalon nevelt\u00e9k nem csak V\u00e1rad \u00e9s Bihar, de a k\u00f6rnyez\u0151 megy\u00e9k fiatals\u00e1g\u00e1t is. A korabeli Magyarorsz\u00e1gon a v\u00e1radi premontrei gimn\u00e1zium volt az egyetlen felekezeti k\u00f6z\u00e9piskola, ahol rom\u00e1n nyelvet tan\u00edtottak v\u00e1laszthat\u00f3 t\u00e1rgyk\u00e9nt a rom\u00e1n ajk\u00fa fiataloknak. A f\u0151gimn\u00e1ziumb\u00f3l ker\u00fclt ki Bihar megye \u00e9s Magyarorsz\u00e1g vezet\u0151 \u00e9rtelmis\u00e9ge. Leend\u0151 orvosok, \u00fcgyv\u00e9dek, tan\u00e1rok, m\u00e9rn\u00f6k\u00f6k tucatjai kaptak elitk\u00e9pz\u00e9st a tanint\u00e9zet falai k\u00f6z\u00f6tt. H\u00edres term\u00e9szetrajz laborj\u00e1t dr. K\u00e1rolyi Ireneaeus J\u00f3zsef fizikatan\u00e1r szerelte fel, aki Marconi el\u0151tt tal\u00e1lta fel a szikrat\u00e1v\u00edr\u00f3t \u00e9s m\u0171k\u00f6dtette a v\u00e1radi iskola valamint a szentm\u00e1rtoni rendh\u00e1z k\u00f6z\u00f6tt. A h\u00edres tan\u00e1rok k\u00f6z\u00e9 soroljuk Juh\u00e1sz Gyul\u00e1t, aki 1908. febru\u00e1r 15-\u00e9n kezdett a magyar katedr\u00e1n \u00e9s v\u00e1radi tart\u00f3zkod\u00e1sa alatt a Szabads\u00e1g kiv\u00e1l\u00f3 toll\u00fa \u00fajs\u00e1g\u00edr\u00f3ja is volt. \u201eAz \u00faj tan\u00e1r egyike a legtartalmasabb, legk\u00e9pzettebb embereknek. Mint po\u00e9ta, a m\u00e9ly\u00e9rz\u00e9s\u0171, klasszikusan sz\u00e9p verseivel jutott be a leger\u0151sebb talentum\u00fa po\u00e9t\u00e1k sor\u00e1ba. A nagyv\u00e1radi tan\u00e1ri kar kiv\u00e1l\u00f3 er\u0151t nyert Juh\u00e1sz Gyul\u00e1val, aki \u2013 hissz\u00fck \u2013 a nagyv\u00e1radi kultur\u00e1lis \u00e9letnek egyik b\u00fcszkes\u00e9ge lesz.\u201d- fogadja a frissen \u00e9rkez\u0151 tan\u00e1rt a nagyv\u00e1radi napilap. A v\u00e1radi Alma Mater falai k\u00f6z\u00fcl n\u0151tt ki N\u00e9methy Gyula t\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz, dr. Follmann G\u00e9za teol\u00f3giai rektor, dr. Kar\u00e1csonyi J\u00e1nos p\u00fcsp\u00f6k, dr. Schiffert B\u00e9la, a v\u00e1radi egyh\u00e1zmegye k\u00e9s\u0151bbi apostoli korm\u00e1nyz\u00f3ja, Br\u00f3dy S\u00e1ndor \u00e9s Tab\u00e9ry G\u00e9za \u00edr\u00f3k, r\u00f6vid ideig Bart\u00f3k B\u00e9la is a tanint\u00e9zet di\u00e1kja volt. A v\u00e1radi rom\u00e1ns\u00e1gb\u00f3l Aurel Lazar \u00e9s Iosif Vulcan.<\/p><\/div>

A rend v\u00e1radolaszi kolostor\u00e1t\u00a0 1339 el\u0151tt (tal\u00e1n m\u00e1r a XIII. sz\u00e1zad m\u00e1sodik fel\u00e9ben) alap\u00edtotta a v\u00e1radi p\u00fcsp\u00f6k Szent Mikl\u00f3s tisztelt\u00e9re. A XV. sz\u00e1zad k\u00f6zep\u00e9re a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g l\u00e9tsz\u00e1ma annyira megcsappant, hogy Vit\u00e9z J\u00e1nos p\u00fcsp\u00f6k \u00e9s Hunyadi J\u00e1nos korm\u00e1nyz\u00f3 1449-ben domonkosokat vagy ferences obszerv\u00e1nsokat akart, p\u00e1pai enged\u00e9llyel, telep\u00edteni bele. Erre m\u00e9gsem ker\u00fclt sor, v\u00e9g\u00fcl a reform\u00e1ci\u00f3ig \u00e9lt tov\u00e1bb. 1539-ben m\u00e9g vettek fel \u00faj rendtagokat. Utolj\u00e1ra\u00a0 1551-ben eml\u00edtik, ezut\u00e1n nem sokkal sz\u0171nhetett meg. A v\u00e1radi kolostor a rendtar-tom\u00e1ny tekint\u00e9lyesebb kolostorai k\u00f6z\u00e9 tartozott: t\u00f6bb szerzetes\u00e9b\u0151l lett tan\u00e1r a rend p\u00e1rizsi, illetve m\u00e1s k\u00fcl-f\u00f6ldi f\u0151iskol\u00e1in, a k\u00e9s\u0151k\u00f6z\u00e9pkorban t\u00f6bben emelkedtek p\u00fcsp\u00f6ki rangra is. Itt szerkesztett\u00e9k meg a magyar-orsz\u00e1gi \u00e1gostonos kolostorokban foly\u00f3 k\u00f6nyvm\u00e1sol\u00e1s legkor\u00e1bbi ismert szab\u00e1lyoz\u00e1s\u00e1t (1334 el\u0151tt adt\u00e1k ki) \u00e9s innen indult p\u00e1lyafut\u00e1sa a humanista V\u00e1radi J\u00e1nosnak is.<\/p><\/div>

A v\u00e1radi p\u00fcsp\u00f6ks\u00e9g ter\u00fclet\u00e9n a johannit\u00e1k a mai Szentj\u00e1nos falut\u00f3l d\u00e9l-nyugatra, a K\u00f6r\u00f6s foly\u00f3 k\u00f6zel\u00e9ben egy magaslaton telepedtek meg, mely m\u00e1ig a Klastrom-domb nevet viseli. A szentj\u00e1nosi rendh\u00e1z 1190-ben m\u00e1r \u00e1llt, val\u00f3sz\u00edn\u0171leg a renddel kiv\u00e1l\u00f3 kapcsolatokat \u00e1pol\u00f3 IV. B\u00e9la j\u00f3volt\u00e1b\u00f3l. K\u00e9s\u0151bb a rendh\u00e1zat mag\u00e1nadom\u00e1nyok is gazdag\u00edtott\u00e1k. A tat\u00e1rj\u00e1r\u00e1st k\u00f6vet\u0151en a menek\u00fcl\u0151 kir\u00e1lyi udvart Dalm\u00e1ci\u00e1ig k\u00eds\u00e9r\u0151 johannit\u00e1k m\u00e1r nem t\u00e9rhettek vissza elpuszt\u00edtott bihari birtokaikra. A kir\u00e1ly az orsz\u00e1g d\u00e9lkeleti v\u00e9geinek v\u00e9delm\u00e9re rendeli \u0151ket. Utols\u00f3 birtokr\u00e9szeiket Ferrustan, a rend magyar-orsz\u00e1gi tartom\u00e1nyf\u0151n\u00f6ke 1262-ben adta el Kereky J\u00e1nos comes-nek.<\/p><\/div>

A p\u00e1los rend az egyetlen magyar alap\u00edt\u00e1s\u00fa szerzetesrend, amely\u00a0 a Remete Szent P\u00e1l szellemis\u00e9g\u00e9t \u00e9s lelkis\u00e9g\u00e9t k\u00f6vet\u0151 mecseki \u00e9s pilisi remet\u00e9k monasztikus k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gbe val\u00f3 szervez\u00e9s\u00e9b\u0151l j\u00f6tt l\u00e9tre Boldog \u00d6zs\u00e9b esztergomi kanonok vezet\u00e9s\u00e9vel\u00a0 1250 k\u00f6r\u00fcl. Egys\u00e9ges, \u00e1gostonos regul\u00e1jukat XXII. J\u00e1nos p\u00e1pa enged\u00e9lyezte 1328-ban, K\u00e1roly R\u00f3bert magyar kir\u00e1ly k\u00e9r\u00e9s\u00e9re.<\/p>

A Szent Mikl\u00f3s kolostor Bel\u00e9nyesszentmikl\u00f3s k\u00f6zel\u00e9ben egy magaslaton helyezkedett el, alap\u00edt\u00e1sa val\u00f3sz\u00edn\u0171leg a p\u00e1losok megjelen\u00e9se el\u0151tt t\u00f6rt\u00e9nt \u00e9s Bihar nemzets\u00e9gi klastromaink egyike volt, amelyet 1333-ban Tam\u00e1s fia, Istv\u00e1n j\u00f3volt\u00e1b\u00f3l v\u00e9grendeletileg jutott a v\u00e1radi p\u00fcsp\u00f6k \u00e9s a k\u00e1ptalan tulajdon\u00e1ba. 1474 t\u00e1j\u00e1n t\u00f6r\u00f6k\u00f6k d\u00falt\u00e1k fel. \u00dajabb kutat\u00e1sok szerint a kolostor felt\u00e1rt romjai ismeretlen rend\u0171 monostor\u00e9i voltak, amelyet a tat\u00e1rd\u00fal\u00e1s ut\u00e1n hagytak fel lak\u00f3i.<\/p>

A p\u00e1losok v\u00e1rad-k\u00e1polnai megjelen\u00e9se 1280 \u00e9s 1294 k\u00f6z\u00f6ttre tehet\u0151, de a rendnek 1321-b\u0151l val\u00f3 az els\u0151 okleveles eml\u00edt\u00e9se, kolostorukat Sz\u0171z M\u00e1ria tisztelet\u00e9re szentelt\u00e9k fel. A 15. sz\u00e1zadban egy t\u00f6r\u00f6k bet\u00f6r\u00e9s alkalm\u00e1val elpusztult, de \u00fajj\u00e1\u00e9p\u00fclt, 1474-ben m\u00e1r scriptorium m\u0171k\u00f6d\u00f6tt falai k\u00f6z\u00f6tt. A rendh\u00e1z 1552-ben vagy 1566-ban sz\u0171nt meg, okleveleik Felvid\u00e9kre ker\u00fcltek.<\/p>

A rend fugyiv\u00e1s\u00e1rhelyi kolostor\u00e1nak alap\u00edt\u00e1s\u00e1t 1325 el\u0151tt a Zoard nemzets\u00e9gbeli Fudy csal\u00e1dnak tulajdon\u00edtj\u00e1k, v\u00e9d\u0151szentje Szent Jeromos volt. A t\u00f6r\u00f6k bet\u00f6r\u00e9sek alkalm\u00e1val 1473-ban elpusztult, \u00fajj\u00e1\u00e9p\u00fclt,1566-ban m\u00e9gis v\u00e9gleg eln\u00e9ptelenedett.<\/p>

Szentjobbon a benc\u00e9sek kolostor\u00e1t vett\u00e9k birtokukba p\u00e1los szerzetesek, akik 1499-t\u0151l 1556-ig, a reform\u00e1ci\u00f3 elterjed\u00e9s\u00e9ig lakt\u00e1k az \u0151si klastromot. Ekkor Telegdy Mikl\u00f3s r\u00e1t\u00f6r a rendh\u00e1zra \u00e9s h\u00e9t szerzetest meg\u00f6l, a rend ekkor t\u00e1vozik v\u00e9gleg a Beretty\u00f3 parti telep\u00fcl\u00e9sr\u0151l.<\/p>

A t\u00f6r\u00f6k puszt\u00edt\u00e1s ut\u00e1n jezsuit\u00e1k \u00e9s ferencesek ut\u00e1n az 1720-as \u00e9vek k\u00f6zep\u00e9n a p\u00e1losok t\u00e9rtek haza harmadikk\u00e9nt a v\u00e1rosba. Kezdetben csak n\u00e9h\u00e1ny, a V\u00e1radolaszi v\u00e1rosr\u00e9szben felv\u00e1s\u00e1rolt telket b\u00edrtak, majd Okolics\u00e1nyi J\u00e1nos p\u00fcsp\u00f6k 1736-ban a Szt. Brigitta templomot adta \u00e1t nekik haszn\u00e1latra. Cs\u00e1ky Mikl\u00f3s p\u00fcsp\u00f6k 1740-ben a v\u00e1ros sz\u00e9l\u00e9n nyolc telket v\u00e1s\u00e1rolt fel, \u00e9s a rendnek adom\u00e1nyozta. Itt \u00e9p\u00fclt fel 1740-1775 k\u00f6z\u00f6tt a p\u00e1losok egyik legreprezentat\u00edvabb hazai temploma \u00e9s rendh\u00e1za. Az 1740-ben alap\u00edtott papneveld\u00e9be Cs\u00e1ky p\u00e1los rendi tan\u00e1rokat h\u00edvott, az 1740-es \u00e9s 50-es \u00e9vekben ott tan\u00edtottak t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt Paksy Lajos, Streska M\u00e1rton, Horhy Imre, Ord\u00f3dy K\u00e1roly, Mentler Zsigmond, Redtl K\u00e1roly, Vayay Jeromos, Raffavics L\u00e1szl\u00f3. 1786-ban, a rend II. J\u00f3zsef \u00e1ltal elrendelt feloszlat\u00e1sa idej\u00e9n 9 rendtag lakta a konventet.<\/p><\/div>

A Domonkos-rend t\u00f6bb kolostort tartott fent a Nagyv\u00e1radi Egyh\u00e1z-megye ter\u00fclet\u00e9n, de m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00fckr\u0151l kev\u00e9s adatot \u0151riznek a k\u00f6z\u00e9pkori kr\u00f3nik\u00e1k. Debrecenben 1303-1317 k\u00f6z\u00f6tt pr\u00f3b\u00e1ltak letelepedni, de mivel a kegy\u00far D\u00f3sa csal\u00e1d \u00e9s a p\u00fcsp\u00f6k enged\u00e9ly\u00e9t nem szerezt\u00e9k meg, 1326-ban ki\u0171zt\u00e9k \u0151ket a v\u00e1rosb\u00f3l.<\/p>

A k\u00f6r\u00f6sszegi domonkos kolostort 1489-ben Cs\u00e1ky Mih\u00e1ly alap\u00edtotta Szent Mih\u00e1ly tisztelet\u00e9re, s 1553-ig m\u0171k\u00f6d\u00f6tt. A szerzetesek ekkor kaptak enged\u00e9lyt el\u00f6lj\u00e1r\u00f3jukt\u00f3l klastromuk elhagy\u00e1s\u00e1ra a rohamosan terjed\u0151 protestantizmus el\u0151l. A Mindenszentek tisztelet\u00e9re felszentelt v\u00e1radi klastromot 1490-1493 k\u00f6-z\u00f6tt Farkas B\u00e1lint v\u00e1radi p\u00fcsp\u00f6k alap\u00edtotta. Iskol\u00e1juk \u00e9s k\u00f6nyvt\u00e1ruk r\u00f6vid id\u0151n bel\u00fcl ismertt\u00e9 v\u00e1lt, ez vezethette az 1557. \u00e9vi erd\u00e9lyi orsz\u00e1g-gy\u0171l\u00e9st, hogy a l\u00e9trehozand\u00f3 reform\u00e1tus koll\u00e9gium sz\u00e1m\u00e1ra meg-szerezze. A domonkosok t\u00e1voz\u00e1s\u00e1r\u00f3l J\u00e1nos Zsigmond 1560-ban kelt levele \u00e1rulkodik, melyben a rend utols\u00f3 v\u00e1radi perjele, J\u00f3zsef szerzetes a klastrom javainak z\u00e1logos\u00edt\u00e1s\u00e1ra kapott enged\u00e9lyt.<\/p>

A Domonkos-rend n\u0151i \u00e1ga a moh\u00e1csi v\u00e9szt k\u00f6vet\u0151en, de m\u00e9g 1549 el\u0151tt a Margit-szigetr\u0151l menek\u00fcl Szentj\u00e1nosra, a 13. sz\u00e1zadi benc\u00e9s ap\u00e1ts\u00e1g \u00e9s a ciszterciek falut\u00f3l t\u00e1vol es\u0151, a Sebes-K\u00f6r\u00f6s k\u00f6zel\u00e9ben lev\u0151, \u00fcresen \u00e1ll\u00f3 \u00e9p\u00fcleteibe. 1556-ban t\u00e1voznak a vid\u00e9kr\u0151l.<\/p><\/div>

Megoszlanak a v\u00e9lem\u00e9nyek arr\u00f3l, hogy Nagyv\u00e1radon 1289 el\u0151tt l\u00e9tezett-e a ferencesek kolostora, annyi bizonyos, hogy ez \u00e9vben m\u00e1r itt tartott\u00e1k a rend-tartom\u00e1ny els\u0151 k\u00e1ptalanj\u00e1t. A konventu\u00e1lis ference-sek egyik strat\u00e9giai k\u00f6zpontja volt a k\u00f6z\u00e9pkorban, amely 1557-ig, a reform\u00e1ci\u00f3 bek\u00f6sz\u00f6nt\u00e9ig tartotta mag\u00e1t V\u00e1radon, a 16. sz\u00e1zadban iskol\u00e1t is m\u0171k\u00f6d-tettek. Rendh\u00e1zuk a Szent Ferenc utc\u00e1ban, Velence v\u00e1rosr\u00e9szben \u00e1llt, a mai sz\u00fcl\u00e9szet hely\u00e9n. A k\u00f3rh\u00e1z \u00e9p\u00edt\u00e9se sor\u00e1n r\u00e9szlegesen ker\u00fcltek el\u0151 a kolostor-templom \u00e9s a rendh\u00e1z falai. A konventu\u00e1lis ferencesek hely\u00e9t Nagyv\u00e1radon az obszerv\u00e1nsok vett\u00e9k \u00e1t, kolostorukat, amelyet a v\u00e1r nyugati kapuja k\u00f6zel\u00e9be, P\u00e9ntekhely negyedbe helyez a szakirodalom, Szentl\u00e9lek tisztelet\u00e9re szentelt\u00e9k fel, falai k\u00f6z\u00f6tt 36 szerzetes lakott. Rendtartom\u00e1nyi gy\u0171l\u00e9s\u00fcknek h\u00e9tszer adtak otthont Nagyv\u00e1radon. K\u00f6z\u00e9pkori jelenl\u00e9t\u00fcknek a reform\u00e1ci\u00f3 vetett v\u00e9get. Kolostorukat Varkocs Tam\u00e1s v\u00e1rkapit\u00e1ny V\u00e1rad ostromakor fel\u00e9gette.<\/p>

Debreceni Jakab a 14. sz\u00e1zad elej\u00e9n, 1322-1340 k\u00f6z\u00f6tt alap\u00edtotta Debrecen ferences kolostor\u00e1t, amelyet Sz\u0171z M\u00e1ria tisztelet\u00e9re szentelt\u00e9k fel. A rendr\u0151l a 15. sz\u00e1zadig keveset tudni. Fr\u00e1ter Gy\u00f6rgy hal\u00e1la ut\u00e1n, a protestantizmus el\u0151renyomul\u00e1sa miatt 1552-ben kellett elhagyniuk a v\u00e1rost.<\/p>

A gyulai obszerv\u00e1ns ferences kolostort Mar\u00f3ti J\u00e1nos b\u00e1n alap\u00edtotta 1420-ban Sz\u0171z M\u00e1ria tisztelet\u00e9re. Feljegyz\u00e9sek szerint 1535-ben 23 szerzetes lakta, a rend salvatori\u00e1nos \u00e1ga k\u00e9tszer is itt tartotta tartom\u00e1nyi gy\u0171l\u00e9s\u00e9t. A szerzetesek 1566-ban hagy-t\u00e1k el kolostorukat, amely el is pusztult, egyhaj\u00f3s temploma 41 m\u00e9ter hossz\u00fa \u00e9s 13,5 m\u00e9ter sz\u00e9les volt.<\/p>

A ferencesek gerlai monostor\u00e1nak alap\u00edt\u00f3ja a 13. sz\u00e1zadban a Csolt nemzets\u00e9g, els\u0151 lak\u00f3i benc\u00e9s szerzetesek voltak, meg\u00fcresedett klastromukat 1531-ben Abr\u00e1nfi Istv\u00e1n b\u00e9k\u00e9si isp\u00e1n adom\u00e1nyozza obszerv\u00e1ns ferenceseknek. 1535-ben 13 szerzetes lakta, templomuk 33,3 m\u00e9ter hossz\u00fa \u00e9s 14,6 m\u00e9ter sz\u00e9les volt nyugati toronnyal \u00e9s f\u00e9lk\u00f6r\u00edves apszissal.<\/p>

Szal\u00e1rd obszerv\u00e1ns monostor\u00e1t 1395 el\u0151tt a Cs\u00e1ky nemzets\u00e9g alap\u00edtotta Sz\u0171z M\u00e1ria tisztelet\u00e9re. Templomuk 1400-ra k\u00e9sz\u00fclt el, 1468-ban rend salvatori\u00e1nus \u00e1ga itt tartotta k\u00f6zgy\u0171l\u00e9s\u00e9t. A kolostorban 1535-ben m\u00e1r 22 szerzetes \u00e9lt, szal\u00e1rdi tev\u00e9kenys\u00e9g\u00fck akkor sz\u0171nik meg, amikor Cs\u00e1ky Farkas, az Adorj\u00e1n-v\u00e1r ur\u00e1nak szolg\u00e1i 1556-ban megt\u00e1madj\u00e1k a rendh\u00e1zat, guardi\u00e1nj\u00e1t meg\u00f6lik, templom\u00e1t a reform\u00e1tusok veszik birtokukba. A hajl\u00e9k fennmaradt k\u00f6z\u00e9pkori jegyei a templom restaur\u00e1l\u00e1sa \u00f3ta j\u00f3l l\u00e1that\u00f3k.<\/p>

A Szent Ferenc-rend n\u0151i \u00e1ga, a Szent Kl\u00e1ra ut\u00e1n klarissz\u00e1knak nevezett ap\u00e1c\u00e1k a 13. sz\u00e1zadban el\u0151bb Nagyszombatban, majd Pozsonyban jelennek meg.\u00a0 Az els\u0151 ap\u00e1c\u00e1k Pozsonyb\u00f3l \u00e9rkeztek a v\u00e1rad-velencei klastromba, amelyet Szent Anna tisztelet\u00e9re szen-teltek fel. B\u00e1r t\u00fal\u00e9lt\u00e9k V\u00e1rad 1557. \u00e9vi ostrom\u00e1t, 1566-ban t\u00e1vozniuk kellett a Sebes-K\u00f6r\u00f6s vid\u00e9k\u00e9r\u0151l, visszat\u00e9rtek pozsonyi rendh\u00e1zukba.<\/p>

\u00a0<\/strong>A R\u00e1k\u00f3czi-szabads\u00e1gharc V\u00e1rad v\u00e1ros\u00e1ra n\u00e9zve v\u00e9gzetes harci cselekm\u00e9nyeinek elcsitul\u00e1sa ut\u00e1n lassan visszat\u00e9rtek a r\u00e9gi szerzetes-rendek \u00e9s \u00fajak is \u00e9rkeztek. A ferencesek ugyan m\u00e1r 1692 ut\u00e1n megjelentek a v\u00e1rosban, de \u00e9p\u00edtkez\u00e9sre majd csak 1725 ut\u00e1n gondolhattak. Kolostoruk \u00e9s templomuk 1748-ra k\u00e9sz\u00fclt el. A 18. sz\u00e1zadban a ferencesek els\u0151sorban a pl\u00e9b\u00e1nia n\u00e9lk\u00fcli V\u00e1rad-Olaszi lelkip\u00e1sztori feladatait v\u00e9gezt\u00e9k eg\u00e9szen a rend 1886-ban, II. J\u00f3zsef \u00e1ltal t\u00f6rt\u00e9nt feloszlat\u00e1s\u00e1ig. A rendtagok k\u00e9t \u00e9vvel k\u00e9s\u0151bb t\u00e1voztak a v\u00e1rosb\u00f3l. Templomuk az alakul\u00f3 \u00faj, v\u00e1rad-olaszi egyh\u00e1zk\u00f6zs\u00e9g pl\u00e9b\u00e1niatemploma lett. Rendh\u00e1zukat iskol\u00e1v\u00e1, k\u00e9s\u0151bb pedig k\u00f3rh\u00e1zz\u00e1 alak\u00edtott\u00e1k. Ma is ezt a c\u00e9lt szolg\u00e1lja. Debrecenben 1716\u20131788 k\u00f6z\u00f6tt m\u0171k\u00f6dtek a ferencesek. Rendh\u00e1zuk sz\u00e1m\u00e1ra kezdetben csak a v\u00e1roskapun k\u00edv\u00fcl kaptak helyet, k\u00e9s\u0151bb a Mikl\u00f3s utcai kapu bels\u0151 oldal\u00e1n\u00e1l, v\u00e9g\u00fcl pedig a v\u00e1ros d\u00e9lkeleti r\u00e9sz\u00e9n v\u00e1s\u00e1roltak telket, ahol k\u00e1poln\u00e1juk \u00e9s rendh\u00e1zuk 1788-ig m\u0171k\u00f6d\u00f6tt.<\/p><\/div>

A rend nagyv\u00e1radi megteleped\u00e9s\u00e9t L\u00e1szl\u00f3 P\u00e1l kanonok 1725-\u00f6s, a rend jav\u00e1ra t\u00f6rt\u00e9nt telekadom\u00e1nyoz\u00e1sa (\u00dajv\u00e1ros, N\u00e9met-, k\u00e9s\u0151bb Teleki u.) tette lehet\u0151v\u00e9, azonban m\u0171k\u00f6d\u00e9si enged\u00e9lyt csak 1727-ben kaptak Cs\u00e1ky Imre nagyv\u00e1radi p\u00fcsp\u00f6kt\u0151l. Ekkor telepedett le k\u00e9t szerzetes- \u00e9s egy laikus testv\u00e9r a n\u00e9gy cell\u00e1b\u00f3l \u00e1ll\u00f3 rendh\u00e1zba. A rend tagjai kezdetben f\u0151leg osztr\u00e1k ter\u00fcletekr\u0151l \u00e9rkeztek, szerep\u00fck feltehet\u0151en a v\u00e1ros ekkor m\u00e9g jelent\u0151s sz\u00e1m\u00fa n\u00e9met lakoss\u00e1g\u00e1nak pasztor\u00e1ci\u00f3ja lehetett. A rend szerzetesei m\u00e1r a 18. sz. els\u0151 harmad\u00e1t\u00f3l ell\u00e1tt\u00e1k a sz\u00e9kelyh\u00eddi \u00e9s di\u00f3szegi n\u00e9metajk\u00fa r\u00f3mai katolikus h\u00edveket is. V\u00e1radon kezdetben a rendh\u00e1zzal szomsz\u00e9dos – temet\u0151k\u00e1poln\u00e1t engedt\u00e9k \u00e1t nekik templomk\u00e9nt, amelyiket 1728-ban szenteltek fel Krisztus szenved\u00e9se tisztelet\u00e9re. 1733-ban a Luzenszky Istv\u00e1n nagyv\u00e1radi p\u00fcsp\u00f6kt\u0151l kapott telken \u00faj rendh\u00e1z \u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9be kezdtek. A rendi templom alapk\u00f6v\u00e9t 1734-ben tett\u00e9k le, 1742-ben pedig Sarl\u00f3s Boldogasszony tisztelet\u00e9re fel is szentelt\u00e9k. A v\u00e1rost 1836-ban s\u00fajt\u00f3 t\u0171zv\u00e9sz a kapucinusok rendh\u00e1z\u00e1ban is sz\u00e1mottev\u0151 k\u00e1rokat okozott, azonban ennek ellen\u00e9re nem semmis\u00edtette meg ezt teljesen. A t\u0171zv\u00e9sz k\u00f6vetkezt\u00e9ben az \u00e9p\u00fcletet jav\u00edt\u00e1sokra szorult, kisebb m\u00e9rt\u00e9k\u0171 \u00e1t\u00e9p\u00edt\u00e9sekre is sor ker\u00fclt.<\/p>

A v\u00e1radi kapucinusok h\u00e1zt\u00f6rt\u00e9net\u00e9ben els\u0151 \u00edzben mind\u00f6ssze 1741-ben t\u00f6rt\u00e9nik eml\u00edt\u00e9s a rend helyi k\u00f6nyvt\u00e1r\u00e1r\u00f3l. A nagyv\u00e1radi kapucinus rendh\u00e1z k\u00f6nyvt\u00e1ra fontos helyet foglal el a rend kultur\u00e1lis \u00f6r\u00f6ks\u00e9g\u00e9ben, ugyanis az egykori osztr\u00e1k, illetve magyar ter\u00fcletekr\u0151l \u2013 a r\u00e9szlegesen meg\u0151rz\u00f6tt m\u00f3ri kapucinusrendi k\u00f6nyvt\u00e1r kiv\u00e9tel\u00e9vel \u2013 kiz\u00e1r\u00f3lag Nagyv\u00e1radon maradt meg eredeti hely\u00e9n \u00e9s szinte teljes eg\u00e9sz\u00e9ben a 18-19. sz\u00e1zadok folyam\u00e1n kialak\u00edtott rendi k\u00f6nyv\u00e1llom\u00e1ny. K\u00fcl\u00f6n\u00f6s szerencse, hogy a v\u00e1rost 1836-ban s\u00fajt\u00f3 t\u0171zv\u00e9sz a kapucinusok v\u00e1radi k\u00f6nyvt\u00e1r\u00e1ban a legcsek\u00e9lyebb m\u00e9rt\u00e9kben sem okozott k\u00e1rokat.<\/p>

A kapucinus aty\u00e1k v\u00e1radi k\u00f6nyvt\u00e1r\u00e1nak els\u0151 katal\u00f3gusa\u00a0 1758-ban k\u00e9sz\u00fclt el. A k\u00f6nyvt\u00e1rosi feladatokat ebben az id\u0151szakban ell\u00e1t\u00f3 P. Rudericus Viennensis a kor el\u0151\u00edr\u00e1sainak megfelel\u0151en, 26 szakcsoportba sorolta a gy\u0171jtem\u00e9ny darabjait, mi t\u00f6bb, bet\u0171rendes szerz\u0151i n\u00e9vmutat\u00f3val is ell\u00e1tta ezt. Ekkor a k\u00f6nyvt\u00e1rat 1300 k\u00f6tet alkotta, melynek t\u00f6bb mint fele latin nyelv\u0171 kiadv\u00e1ny volt. A 18. sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9re az \u00e1llom\u00e1ny 2400 k\u00f6tetre duzzadt, amely gyarapod\u00e1s az egyh\u00e1zmegye leggazdagabb \u00e9s egyben legjelent\u0151sebb k\u00f6nyvt\u00e1rai k\u00f6z\u00e9 emelte a z\u00f6m\u00e9ben egyh\u00e1zi \u00e9s vall\u00e1si tematik\u00e1j\u00fa k\u00f6teteket tartalmaz\u00f3 gy\u0171jtem\u00e9nyt. Kiemelked\u0151 \u00e9rt\u00e9ket k\u00e9pvisel 1 \u0151snyomtatv\u00e1ny, 45 antikva, k\u00f6zel h\u00e1romsz\u00e1z, 17. sz\u00e1zadi nyomtatv\u00e1ny, tov\u00e1bb\u00e1 n\u00e9h\u00e1ny r\u00e9gi magyar k\u00f6nyv.<\/p><\/div>

A magyar reform\u00e1ci\u00f3 16. sz\u00e1zadi diadala \u00e9s a nagyv\u00e1radi egyh\u00e1zmegye 1566-os felsz\u00e1mol\u00e1s\u00e1t k\u00f6vet\u0151en csup\u00e1n a ferencesek \u00e9s a jezsuit\u00e1k v\u00e1llalt\u00e1k a m\u00e9g \u00edgy is t\u00f6bb ezer f\u0151s, p\u00e1sztor n\u00e9lk\u00fcl maradt katolikus k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g lelki gondoz\u00e1s\u00e1t. A jezsuit\u00e1kat B\u00e1thori Istv\u00e1n erd\u00e9lyi fejedelem h\u00edvta Erd\u00e9lybe. Kolozsmonostori rendh\u00e1zukb\u00f3l a v\u00e1radi h\u00edvek k\u00e9r\u00e9s\u00e9re 1585-ben n\u00e9gy rendtag \u00e9rkezett Nagyv\u00e1radra Sz\u00e1nt\u00f3 (Arator) Istv\u00e1n vezet\u00e9s\u00e9vel, akik \u00e1tvett\u00e9k a t\u00f6bb mint egy tucat egykori templom k\u00f6z\u00fcl egyed\u00fclik\u00e9nt katolikus k\u00e9zen maradt v\u00e1rad-olaszi Szent Egyed templomot. Mell\u00e9 t\u00e1rsash\u00e1zat \u00e9p\u00edtettek \u00e9s als\u00f3fok\u00fa iskol\u00e1t tartottak fenn Nagyv\u00e1radon. Munk\u00e1jukat sz\u00e1mos \u00fcld\u00f6ztet\u00e9s k\u00f6zepette, egy id\u0151re a V\u00e1rad melletti Sz\u0151l\u0151s faluba szor\u00edtva, majd az ostromlott v\u00e1radi v\u00e1r v\u00e9d\u0151inek sors\u00e1n osztozva 1606-ig v\u00e9gezhett\u00e9k, amikor az erd\u00e9lyi orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9s v\u00e9gleg kitiltotta \u0151ket V\u00e1radr\u00f3l.<\/p>

A t\u00f6r\u00f6k puszt\u00edt\u00e1st k\u00f6vet\u0151en a jezsuit\u00e1k els\u0151k\u00e9nt t\u00e9rtek vissza az 1692-ben \u00fajj\u00e1szer\u00advez\u0151d\u0151 nagyv\u00e1radi egyh\u00e1zmegy\u00e9be. Templomukat \u00e9s rendh\u00e1zukat egy \u00e9vsz\u00e1\u00adzaddal kor\u00e1bbi \u00e1llom\u00e1shely\u00fck, az egykori Szent Egyed templom hely\u00e9n \u00e9p\u00edtett\u00e9k fel, a mai g\u00f6r\u00f6gkatolikus szemin\u00e1rium \u00e9s temploma hely\u00e9n. Benkovich \u00c1goston p\u00fcsp\u00f6k az \u00e1ltaluk fenntartand\u00f3 gimn\u00e1ziu\u00admot 6000 forintos adom\u00e1ny\u00e1val m\u00e1r 1699-ben megalap\u00edtotta, m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00fcket azonban csak 1722-ben kezdhett\u00e9k meg. A k\u00e9s\u0151bbi Premontrei F\u0151gimn\u00e1zium jogel\u0151djek\u00e9nt m\u0171k\u00f6d\u0151 iskola a Tisz\u00e1nt\u00fal legfontosabb katolikus k\u00f6z\u00e9pfok\u00fa oktat\u00e1si int\u00e9zm\u00e9nye lett. Falai k\u00f6z\u00f6tt az orsz\u00e1g tudom\u00e1nyos \u00e9let\u00e9nek sz\u00e1mos jeles alakja tan\u00edtott, k\u00f6z\u00adt\u00fck a modern magyar t\u00f6rt\u00e9nettudom\u00e1ny alap\u00edt\u00f3ik\u00e9nt sz\u00e1mon tartott Pray Gy\u00f6rgy \u00e9s Katona Istv\u00e1n is. A rend 1773-as felosz\u00adlat\u00e1s\u00e1ig vezette a v\u00e1radi gimn\u00e1ziumot, amely ekkora m\u00e1r f\u0151iskolai tagozattal is rendelkezett. A gimn\u00e1zium Theatrum-nak nevezett nagyterm\u00e9ben f\u00e9l \u00e9vsz\u00e1zad alatt t\u00f6bb 200 latin nyelv\u0171, nyilv\u00e1nos iskolai sz\u00ednj\u00e1t\u00e9kot adtak el\u0151, amely a korai magyar sz\u00ednh\u00e1z t\u00f6rt\u00e9net egyik legbecsesebb 18. sz\u00e1zadi fejezet\u00e9t k\u00e9pezi.<\/p><\/div>

Istenes Szent J\u00e1nos k\u0151vet\u0151inek nagyv\u00e1radi jelenl\u00e9te poroszl\u00f3i Gy\u00f6ngy\u00f6sy Gy\u00f6rgy kanonok, illetve Forg\u00e1ch P\u00e1l \u00e9s Patachich \u00c1d\u00e1m p\u00fcsp\u00f6k\u00f6k adom\u00e1nyainak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151. 1753-ban Forg\u00e1ch P\u00e1l p\u00fcsp\u00f6k V\u00e1rad-Olasziban telket adom\u00e1nyozott az irgalmas testv\u00e9reknek, amelyen Gy\u00f6ngy\u00f6sy kanonok t\u00e1mogat\u00e1s\u00e1val az irgalmasok 1754-ben megkezdt\u00e9k k\u00e1poln\u00e1juk \u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9t. Gy\u00f6ngy\u00f6sy v\u00e9grendelet\u00e9ben\u00a0 (1760) tov\u00e1bbi adom\u00e1nyokkal, 25.000 rajnai forinttal gazdag\u00edtotta a rendet. Ezekkel b\u00f6lcsen s\u00e1f\u00e1rkodva, 1770-ben a beteg\u00e1pol\u00f3 testv\u00e9rek egyidej\u0171leg vehett\u00e9k \u00e1t az 1761-ben megkezdett rendh\u00e1zukat \u00e9s a xenodochium-ot, azaz a k\u00f3rh\u00e1zat. K\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 adom\u00e1nyok felhaszn\u00e1l\u00e1s\u00e1val 1792-ben \u00fagy a rendh\u00e1zat, mint a k\u00f3rh\u00e1zat jelent\u0151s m\u00e9rt\u00e9kben kib\u0151v\u00edtett\u00e9k. M\u00e1r kor\u00e1bban elk\u00e9sz\u00fclhetett az eredeti funkci\u00f3j\u00e1t az\u00f3ta is v\u00e1ltozatlanul \u0151rz\u0151 Gr\u00e1n\u00e1talma gy\u00f3gyszert\u00e1r is. A v\u00e1radi irgalmas testv\u00e9rek int\u00e9zm\u00e9nyeik fenntart\u00e1s\u00e1t f\u0151k\u00e9nt adom\u00e1nyokb\u00f3l biztos\u00edtott\u00e1k, azonban j\u00f6vedelmeik n\u00f6vel\u00e9se \u00e9rdekben 1899-ben egy b\u00e9rpalota \u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9be is belekezdtek. Az ifj. Riman\u00f3czy K\u00e1lm\u00e1n \u00e1ltal tervezett p\u00e9nz\u00fcgyi palot\u00e1t 1900-ban adt\u00e1k \u00e1t a P\u00e9nz\u00fcgyminiszt\u00e9riumnak, amelyik b\u00e9rleti szerz\u0151d\u00e9s alapj\u00e1n a v\u00e1rmegye p\u00e9nz\u00fcgyigazgat\u00f3s\u00e1g\u00e1t helyezte el az \u00e9p\u00fcletben.<\/p>

Az Irgalmas Beteg\u00e1pol\u00f3 Rend m\u0171k\u00f6d\u00e9se kezdett\u0151l nagy jelent\u0151s\u00e9g\u0171 volt hiszen a 18. sz\u00e1zad k\u00f6zep\u00e9n a v\u00e1rosnak, illetve a t\u00e1gabb t\u00e9rs\u00e9gnek az egyed\u00fcli k\u00f3rh\u00e1za volt. M\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00fck folyam\u00e1n \u00e9vente 400-1.000 beteget l\u00e1ttak el. V\u00e1logat\u00e1s n\u00e9lk\u00fcl katolikusokat, ortodoxokat, protest\u00e1n-sokat, zsid\u00f3kat. A nagyv\u00e1radi k\u00f3rh\u00e1zban kezdetben 3, majd az 1800-as \u00e9vek elej\u00e9t\u0151l 5-7 rendtag dolgozott a kiseg\u00edt\u0151 szem\u00e9lyzet mellett. A rendtagok k\u00f6z\u00f6tt \u00e1ltal\u00e1ban 2-3 orvos \u00e9s 1-2 gy\u00f3gyszer\u00e9sz volt. Egyed\u00fcl az 1898. \u00e9vben 456 beteget \u00e1poltak \u00f6sszesen 7265 \u00e1pol\u00e1si napon \u00e9s 90 komoly m\u0171t\u00e9ti beavatkoz\u00e1st hajtottak v\u00e9gre.<\/p>

Az mizeri bar\u00e1tok \u00e1ltal m\u0171k\u00f6dtetett gy\u00f3gyszert\u00e1r Gr\u00e1n\u00e1talma n\u00e9ven els\u0151 \u00edzben a patika ellen\u0151rz\u00e9s\u00e9t 1828 december\u00e9ben v\u00e9gz\u0151 Lonovich Imre orvos jelent\u00e9s\u00e9ben t\u0171nik fel. A v\u00e1radra a 18. sz\u00e1zad k\u00f6zep\u00e9n \u00e9rkez\u0151 irgalmas testv\u00e9rek, ha gy\u00f3gyszert\u00e1rral kezdetben nem is, de gy\u00f3gy\u00edt\u00e1shoz elengedhetetlen gy\u00f3gyszerekkel feltehet\u0151en rendelkezhettek. A ma is eredeti hely\u00e9n m\u0171k\u00f6d\u0151 patika a kutat\u00e1s mai \u00e1ll\u00e1sa szerint valamikor 1770-1771 k\u00f6r\u00fcl kezdhette meg m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t. Els\u0151 patikusa az 1770-1784 k\u00f6z\u00f6tt m\u0171k\u00f6d\u0151 rendtag, Blaskovits L\u00e1szl\u00f3 volt, m\u00edg az utols\u00f3 irgalmas rendi gy\u00f3gyszer\u00e9sze, S\u00fck\u00f6sd J\u00f3zsef 1933-1934 k\u00f6z\u00f6tt vezette az int\u00e9zm\u00e9nyt. A patika eredeti felszerel\u00e9s\u00e9-nek jelent\u0151s r\u00e9sze vagy megsemmis\u00fclt, vagy sz\u00e9tsz\u00f3r\u00f3dott, ma mind\u00f6ssze n\u00e9h\u00e1ny b\u00fatordarab, h\u00e9t (aranyozott) gipsz mellszobor, egy \u00f3ra \u00e9s n\u00e9h\u00e1ny gy\u00f3gyszeres ed\u00e9ny maradt fenn a r\u00e9gi berendez\u00e9si t\u00e1rgyakb\u00f3l.<\/p><\/div>

A l\u00e1nynevel\u00e9s k\u00e9t \u00e9vsz\u00e1zados b\u00e1sty\u00e1ja Nagyv\u00e1radon a Szent Orsolya-rend, F\u0151 utcai kolostorukat Szenczy Istv\u00e1n kanonok alap\u00edtotta, 1771. m\u00e1rcius 19-\u00e9n kelt level\u00e9ben 20 ezer forintot adom\u00e1nyozott z\u00e1rda \u00e9s tanint\u00e9zet l\u00e9trehoz\u00e1s\u00e1ra. A kassai sz\u00fclet\u00e9s\u0171, elszeg\u00e9nyedett nemesi csal\u00e1db\u00f3l sz\u00e1rmaz\u00f3 Szenczyt kassai orsolyita ap\u00e1c\u00e1k t\u00e1mogatt\u00e1k a tanul\u00e1sban \u00e9s papp\u00e1 v\u00e1l\u00e1sban, ekkor fogadta meg, hogy rendh\u00e1zat alap\u00edt tisztelet\u00fckre.<\/p>

A hat kassai orsolyita ap\u00e1ca 1772. szeptember 5-\u00e9n \u00e9rkezett meg Nagyv\u00e1radra. Rendh\u00e1zuk sz\u00e1z \u00e9ven \u00e1t az ig\u00e9nyeknek megfelel\u0151en folyamatosan b\u0151v\u00fclt s lett a v\u00e1ros egyik legkedveltebb n\u0151nevel\u0151 iskol\u00e1ja, ahol a hum\u00e1n \u00e9s re\u00e1lm\u0171velts\u00e9g mellett a leend\u0151 csal\u00e1dany\u00e1k t\u00e1rsadalmi szerepv\u00e1llal\u00e1s\u00e1ra is felk\u00e9sz\u00edtett\u00e9k a n\u00f6vend\u00e9keket. Eleinte csak 10-20 n\u00f6vend\u00e9ket, az 1830-as \u00e9vekre m\u00e1r 500 tanul\u00f3juk is volt.<\/p>

A Szent Anna templom \u00e9szaki oldal\u00e1n m\u00e9g Szenczy idej\u00e9ben elk\u00e9sz\u00fclt a klauz\u00fara \u00e9p\u00fclete, a d\u00e9li sz\u00e1rnyat \u00e9s annak folytat\u00e1s\u00e1t Rier Ferenc kanonok \u00e9p\u00edttette. Szaniszl\u00f3 Ferenc p\u00fcsp\u00f6k 1858-ban a F\u0151 utcai sz\u00e1rnyat hosszabb\u00edtotta meg, 1877-ben Gy\u0151rffy L\u00e1szl\u00f3 nagypr\u00e9post hagyat\u00e9k\u00e1b\u00f3l az Ap\u00e1ca utcai sz\u00e1rny \u00e9p\u00fclt meg. Az \u00dari utca fel\u0151li k\u00fcls\u0151 iskola, a k\u00e9s\u0151bbi kaszin\u00f3 \u00e9p\u00fclet\u00e9vel z\u00e1rult az \u00e9p\u00edtkez\u00e9sek sora.<\/p><\/div>

Nagyv\u00e1radon az irgalmas rendi ap\u00e1c\u00e1k fejtett\u00e9k ki a leg\u00e1tfog\u00f3bb szeg\u00e9nymisszi\u00f3t, miut\u00e1n a 19. sz\u00e1zad m\u00e1sodik fel\u00e9ben megtele-pedtek a v\u00e1rosban. Nog\u00e1ll J\u00e1nos kanonok, k\u00e9s\u0151bbi p\u00fcsp\u00f6k Grazb\u00f3l hoz vinc\u00e9s n\u0151v\u00e9reket az \u00e1ltala alap\u00edtott Szent Vince Int\u00e9zet m\u0171k\u00f6dtet\u00e9s\u00e9re, amelyben eleinte kisded\u00f3v\u00f3t, majd le\u00e1ny \u00e9s fi\u00faiskol\u00e1t alak\u00edtottak ki, ig\u00e9nyek szerint 1911-ig b\u0151v\u00edtett\u00e9k int\u00e9zet\u00fcket, l\u00e9trehozva a v\u00e1ros legnagyobb rendh\u00e1z\u00e1t \u00e9s iskola-komplexum\u00e1t. Az int\u00e9zetet szatm\u00e1ri irgalmas n\u0151v\u00e9rek ir\u00e1ny\u00edt\u00e1s\u00e1val 1868-ban nyitj\u00e1k meg. \u201eEzzel csakis egy par\u00e1nyi r\u00e9sz\u00e9t teljes\u00edtem k\u00f6teless\u00e9gemnek a megye ir\u00e1ny\u00e1ban, mely engem idegent szeretettel fogadott \u00e9s m\u00e9lt\u00f3s\u00e1gban s j\u00f6vedelemben minden \u00e9rdem felett r\u00e9szes\u00edtett.\u201d \u2013\u00edrja az alap\u00edt\u00f3, N\u00f3g\u00e1ll kanonok p\u00fcsp\u00f6k\u00e9nek, Lipovniczky Istv\u00e1nnak 1877. december 3-\u00e1n kelt level\u00e9ben, melyben egyh\u00e1zmegy\u00e9j\u00e9re test\u00e1lja az \u00e1ltala alap\u00edtott tanint\u00e9zetet.<\/p>

A grazi vinc\u00e9s n\u0151v\u00e9rek Brandis Leopoldina anya vezet\u00e9s\u00e9vel \u00e9rkeznek V\u00e1radra, hogy az els\u0151 le\u00e1nyiskol\u00e1t \u00e9letre h\u00edvj\u00e1k a Szent Vince Int\u00e9zet falai k\u00f6z\u00f6tt. A fi\u00faiskola elemi oszt\u00e1lyai 1882-ben indulnak be, esztend\u0151re pedig az V-VI. l\u00e1nyoszt\u00e1lyok, 1893-ban nyitja meg kapuit a polg\u00e1ri elemi l\u00e1nyiskola, de \u00e9p\u00fclt fi\u00fa \u00e9s le\u00e1nyintern\u00e1tus is, k\u00e9s\u0151bb l\u00edceum meg ipariskola l\u00e9tes\u00fclt az int\u00e9zet falai k\u00f6z\u00f6tt, k\u00e1poln\u00e1j\u00e1t a kommunizmus alatt bontott\u00e1k le.<\/p>

A \u201eNog\u00e1llban\u201d 400 szeg\u00e9ny gyermek is tanult 1900-as \u00e9vek elej\u00e9n, a legr\u00e1szorul\u00f3bbak \u00f6szt\u00f6nd\u00edjask\u00e9nt. \u201eAlig m\u00falik el esztend\u0151, hogy int\u00e9zet\u00e9hez legal\u00e1bb egy-k\u00e9t szob\u00e1t ne \u00e9p\u00edttetne r\u00e9szint iskolahelyis\u00e9g\u00fcl, r\u00e9szint a k\u00e9t intern\u00e1tus c\u00e9ljaira \u00e9s a gondoz\u00f3 n\u00e9n\u00e9k lak\u00e1s\u00e1ul.\u201d- \u00e1ll a bejegyz\u00e9s a Szent Vince Int\u00e9zet napl\u00f3j\u00e1ban. Nog\u00e1ll J\u00e1nos k\u00e9t \u00e9vtizedes iskolafejleszt\u0151 munk\u00e1ss\u00e1ga alatt t\u00f6bb ezer szeg\u00e9ny gyermek r\u00e9szes\u00fclt iskolai oktat\u00e1sban \u00e9s nevel\u00e9sben: \u201eEzekb\u0151l h\u00e1ny veszett volna oda, ha a kereszt\u00e9ny szeretet nem karolja fel? \u00c9s ennyi gyermek annyi sz\u00fcl\u0151je id\u0151k\u00f6zben, gondj\u00e1t szegre akasztva, j\u00e1rhatott keny\u00e9rkeresete ut\u00e1n! Mit jelent ez? A rideg sz\u00e1mtan is azt mondja, hogy itt sz\u00e1z meg ezer \u00e9s ezer gyermekkel \u00e9s m\u00e1sf\u00e9lmilli\u00f3 nap gondjait\u00f3l megk\u00f6nnyebb\u00fclt sz\u00fcl\u0151kkel \u00e9reztetett \u00e1ld\u00e1s kell, hogy szavazzon k\u00f6sz\u00f6netet a kereszt\u00e9ny szeretetnek.\u201d<\/p>

Nagyv\u00e1rad-\u00dajv\u00e1ros szeg\u00e9ny \u00e9s \u00e1rva gyermekeinek gy\u00e1mol\u00edt\u00e1s\u00e1\u00e9rt francia mint\u00e1ra j\u00f6tt l\u00e9tre 1855-ben az Immaculata Int\u00e9zet b\u00f6lcs\u0151d\u00e9je, amelynek m\u0171k\u00f6dtet\u00e9s\u00e9t Szaniszl\u00f3 Ferenc p\u00fcsp\u00f6k 1858-ban b\u00edzta az irgalmas n\u0151v\u00e9rekre, 1870-t\u0151l pedig hatoszt\u00e1lyos iskol\u00e1val toldott\u00e1k meg. A Szent Sz\u0171z tisztelet\u00e9re 1881 m\u00e1rcius\u00e1ban szenteltek k\u00e1poln\u00e1t az irgalmas n\u0151v\u00e9rek. A k\u00f6vetkez\u0151 jelent\u0151s st\u00e1ci\u00f3 az iskola b\u0151v\u00edt\u00e9s\u00e9ben az 1891. esztend\u0151, amikor Schlauch L\u0151rinc p\u00fcsp\u00f6k \u00f3v\u00f3n\u0151k\u00e9pz\u0151t l\u00e9tes\u00edtett s avatott fel az Immaculat\u00e1ban. Az els\u0151 vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa ut\u00e1n 450 n\u00f6vend\u00e9ket is sz\u00e1ml\u00e1ltak az irgalmas n\u0151v\u00e9rek.<\/p>

T\u00f6bb iskola \u00e9s \u00f3voda l\u00e9tes\u00fclt Nagyv\u00e1rad peremter\u00fcletein \u00e9s vid\u00e9ken a vinc\u00e9s n\u0151v\u00e9rek ir\u00e1ny\u00edt\u00e1s\u00e1val. V\u00e1rad-Velenc\u00e9n 1870-ban b\u00f6lcs\u0151de, \u00f3voda \u00e9s hatoszt\u00e1lyos iskola nyitotta meg kapuit. \u00c9p\u00fclet\u00e9t 1887-ben jelent\u0151sen b\u0151v\u00edtett\u00e9k. Ekkor m\u00e1r 25-30 n\u00f6vend\u00e9k befogad\u00e1s\u00e1ra alkalmas konviktussal is rendelkezett. Schlauch L\u0151rinc p\u00fcsp\u00f6ks\u00e9ge idej\u00e9n, 1893-ban koldus\u00e1pol\u00f3t is l\u00e9trehoznak az int\u00e9zm\u00e9ny keretein bel\u00fcl. Az 1896-97-es tan\u00e9vben az egyh\u00e1zmegye harmadik legnagyobb, 11 tagot sz\u00e1ml\u00e1l\u00f3 vinc\u00e9s k\u00f6z\u00f6ss\u00e9ge 250 elemi iskol\u00e1st, 86 mened\u00e9ket k\u00e9r\u0151 szeg\u00e9nyt \u00e9s 13 bentlak\u00f3 n\u00f6vend\u00e9ket l\u00e1tott el.<\/p>

Az egyh\u00e1zmegye v\u00e1rad-olaszi szeg\u00e9nygondoz\u00f3 int\u00e9zet\u00e9t Winkler J\u00f3zsef kanonok alap\u00edtotta 1882-ben. Kezdetben aggmenh\u00e1zat tartott fent az \u00dari utc\u00e1ban. 1892-ben felvette az egyh\u00e1zmegye alap\u00edt\u00f3 szent kir\u00e1ly\u00e1nak nev\u00e9t, majd impoz\u00e1ns Szaniszl\u00f3 utcai \u00e9p\u00fcletnek 1900-as fel\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9t k\u00f6vet\u0151-en fi\u00fa \u00e1rvah\u00e1zzal is b\u0151v\u00fclt. A vinc\u00e9s n\u0151v\u00e9rek az int\u00e9zet konyh\u00e1j\u00e1t m\u0171k\u00f6dtett\u00e9k annak 1948-as felsz\u00e1mol\u00e1s\u00e1ig \u00e9s \u00e9p\u00fclet\u00e9nek \u00e1llamos\u00edt\u00e1s\u00e1ig.<\/p>

A Rom\u00e1niai Magyar Rendtartom\u00e1ny 1924-ben v\u00e1lt le a Magyar Tartom\u00e1nyt\u00f3l, a nagyv\u00e1radi Szent Vince Int\u00e9zet lett a k\u00f6zponti int\u00e9zm\u00e9nye 9 rendh\u00e1z \u00e9s 108 n\u0151v\u00e9r tartozott ir\u00e1ny\u00edt\u00e1suk al\u00e1. Az 1925-1943 k\u00f6z\u00f6tti neh\u00e9z id\u0151kben De\u00e1ky Jozefa volt az els\u0151 tartom\u00e1nyi f\u0151n\u00f6kn\u0151, az \u0151 vezet\u00e9se alatt \u00e9p\u00fclt meg Nagyv\u00e1radon a Szent J\u00f3zsef-k\u00f3rh\u00e1z.1931-t\u0151l ez az int\u00e9zm\u00e9ny l\u00e1tja el a beteggondoz\u00e1st a v\u00e1ros szeg\u00e9nyei k\u00f6r\u00e9ben.<\/p>

A kezdetben 24 gyermek befogad\u00e1s\u00e1ra alkalmas alkalmas gyulai \u00e1rvah\u00e1zat Wenckheim Krisztina \u00e9s Frigyes hozt\u00e1k l\u00e9tre 100 ezer forintos alapt\u0151k\u00e9vel az irgalmas n\u0151v\u00e9rek \u00e9s a helybeli bazilita ap\u00e1c\u00e1k vezet\u00e9s\u00e9re b\u00edzva az int\u00e9zm\u00e9nyt, amelynek impoz\u00e1ns \u00e9p\u00fclet\u00e9t Ybl Mik\u00f3s tervezte.<\/p>

Az 1828-ban alap\u00edtott B\u00e9k\u00e9s v\u00e1rmegyei k\u00f3rh\u00e1zban ugyancsak a Wenckheim csal\u00e1d nagylelk\u0171 adom\u00e1nya tette lehet\u0151v\u00e9 a vinc\u00e9s n\u0151v\u00e9rek \u00e9s a m\u00e1r eml\u00edtett bazilita ap\u00e1c\u00e1k szolg\u00e1lat\u00e1t. A sz\u00e1zadfordul\u00f3n az int\u00e9zm\u00e9nyben egy el\u00f6lj\u00e1r\u00f3 vezet\u00e9s\u00e9vel h\u00e1rom irgalmas szerzetes \u00e9s egy vil\u00e1gi beteg\u00e1pol\u00f3 \u00e9lt \u00e9s dolgozott.<\/p>

A gyomai Wodianer Int\u00e9zet a Wodianer csal\u00e1d 65 ezer forintos alap\u00edtv\u00e1ny\u00e1nak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en j\u00f6tt l\u00e9tre 1884-ben 24 b\u00e9k\u00e9s megyei, r\u00f3mai katolikus \u00e1rva gyermek befogad\u00e1s\u00e1ra. Az int\u00e9zetet ugyancsak k\u00f6z\u00f6sen vezett\u00e9k a vinc\u00e9sek 4-5 tagot sz\u00e1ml\u00e1l\u00f3 helyi k\u00f6z\u00f6ss\u00e9ge \u00e9s a g\u00f6r\u00f6g ap\u00e1c\u00e1k.<\/p>

Az irgalmas n\u0151v\u00e9rek a 20. sz\u00e1zad elej\u00e9n kezdtek akt\u00edvan r\u00e9szt venni v\u00e1rosi rendh\u00e1zaikt\u00f3l t\u00e1volabb es\u0151, vid\u00e9ki telep\u00fcl\u00e9sek k\u00f6zoktat\u00e1s\u00e1ban \u00e9s gyermekgondoz\u00e1s\u00e1ban. B\u00e9lfeny\u00e9ren 1901-t\u0151l \u00f3vod\u00e1t \u00e9s elemi iskol\u00e1t, Szentjobbon pedig 1913-t\u00f3l hat oszt\u00e1lyos iskol\u00e1t m\u0171k\u00f6dtettek.<\/p><\/div>

A szeg\u00e9nys\u00e9get fogad\u00f3 n\u0151i szerzetesrendet 1855-ben, Als\u00f3-Bajororsz\u00e1gban alap\u00edtotta Paul Joseph Nardini, hogy k\u00f3rh\u00e1zakban \u00e9s szeg\u00e9nyh\u00e1zakban, \u00f3vod\u00e1kban, le\u00e1nynevel\u0151 int\u00e9zetekben, ambul\u00e1ns beteggondoz\u00e1sban fejts\u00e9k ki szerte\u00e1gaz\u00f3 tev\u00e9kenys\u00e9g\u00fcket. Erd\u00e9lybe, 1864-ben Haynald Lajos p\u00fcsp\u00f6k telep\u00edtette be az akkoriban leger\u0151teljesebbnek sz\u00e1m\u00edt\u00f3 n\u00e9met n\u0151i szerzetesrendet Batthy\u00e1ny Juli\u00e1nna k\u00e9r\u00e9s\u00e9re. Nagyszebenbe 6-an \u00e9rkeztek, 60 \u00e9v m\u00falva m\u00e1r 262-en tev\u00e9kenykedtek \u00e9s \u00f6n\u00e1ll\u00f3 rendtartom\u00e1nyt szerveztek 1923-ban, Petrozs\u00e9ny k\u00f6zponttal. Az eleinte beteg\u00e1pol\u00e1ssal foglalkoz\u00f3 n\u0151v\u00e9rek k\u00e9s\u0151bb \u00f3vod\u00e1kat, iskol\u00e1kat, le\u00e1nygimn\u00e1ziumot, fels\u0151kereskedelmi l\u00e1nyiskol\u00e1t is m\u0171k\u00f6dtettek.<\/p>

Nagyv\u00e1radon 1897. janu\u00e1r 1-\u00e9n b\u00edzz\u00e1k a megyei k\u00f3rh\u00e1z vezet\u00e9s\u00e9t mallersdorfi n\u0151v\u00e9rekre, 13 ap\u00e1ca kezdi meg tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9t, 1948-ban ezt a rendet felf\u00fcggeszti a kommunista hatalom, de 1999-ben visszat\u00e9rnek. S\u00e9r\u00fclt gyermekek gondoz\u00e1s\u00e1t, nevel\u00e9s\u00e9t v\u00e1llalj\u00e1k fel a Lisieux-i Kis Szent Ter\u00e9zr\u0151l elnevezett h\u00e1zukban, tov\u00e1bb\u00e1 szeg\u00e9ny gyermekek \u00e9tkeztet\u00e9s\u00e9t \u00e9s n\u00e9lk\u00fcl\u00f6z\u0151 csal\u00e1dok seg\u00e9lyez\u00e9s\u00e9t szerte az egyh\u00e1zmegy\u00e9ben.<\/p><\/div>\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t

\n\t\t\t\t
\n\t\t\t\t\t\t\t
\n\t\t\t\n\t\t\t\t\t\t<\/span>\n\t\t<\/div>\n\t\t\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t
\n\t\t\t\t
\n\t\t\t\t\t

Galerie foto<\/h2>\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t
\n\t\t\t\t
\n\t\t\t\t\t\t\t
\n\t\t\t\t\t\t\t\n\t\t\t\t\t
<\/div>\n\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t
<\/div>\n\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t
\n\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t
\n\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\tpremontrei_rend\t\t\t\t\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t\t\t\t\t\t<\/a>\n\t\t\t\t\t\t\t\n\t\t\t\t\t
<\/div>\n\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t
<\/div>\n\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t
\n\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t
\n\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\tpalos_rend\t\t\t\t\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t\t\t\t\t\t<\/a>\n\t\t\t\t\t\t\t\n\t\t\t\t\t
<\/div>\n\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t
<\/div>\n\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t
\n\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t
\n\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\tpali_szent_vince_leanyai\t\t\t\t\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t\t\t\t\t\t<\/a>\n\t\t\t\t\t\t\t\n\t\t\t\t\t
<\/div>\n\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t
<\/div>\n\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t
\n\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t
\n\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\torsolyita_rend\t\t\t\t\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t\t\t\t\t\t<\/a>\n\t\t\t\t\t\t\t\n\t\t\t\t\t
<\/div>\n\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t
<\/div>\n\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t
\n\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t
\n\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\tmallersdorfi_ferences_noverek\t\t\t\t\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t\t\t\t\t\t<\/a>\n\t\t\t\t\t\t\t\n\t\t\t\t\t
<\/div>\n\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t
<\/div>\n\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t
\n\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t
\n\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\tkapucinus_rend\t\t\t\t\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t\t\t\t\t\t<\/a>\n\t\t\t\t\t\t\t\n\t\t\t\t\t
<\/div>\n\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t
<\/div>\n\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t
\n\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t
\n\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\tjohannita_rend\t\t\t\t\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t\t\t\t\t\t<\/a>\n\t\t\t\t\t\t\t\n\t\t\t\t\t
<\/div>\n\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t
<\/div>\n\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t
\n\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t
\n\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\tirgalmas_rend\t\t\t\t\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t\t\t\t\t\t<\/a>\n\t\t\t\t\t\t\t\n\t\t\t\t\t
<\/div>\n\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t
<\/div>\n\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t
\n\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t
\n\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\tferences_rend\t\t\t\t\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t\t\t\t\t\t<\/a>\n\t\t\t\t\t\t\t\n\t\t\t\t\t
<\/div>\n\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t
<\/div>\n\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t
\n\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t
\n\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\tdomonkos_rend\t\t\t\t\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t\t\t\t\t\t<\/a>\n\t\t\t\t\t\t\t\n\t\t\t\t\t
<\/div>\n\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t
<\/div>\n\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t
\n\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t
\n\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\tbences_rend\t\t\t\t\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t\t\t\t\t\t<\/a>\n\t\t\t\t\t\t\t\n\t\t\t\t\t
<\/div>\n\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t
<\/div>\n\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t
\n\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t
\n\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\tagostonos_rend\t\t\t\t\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t\t\t\t\t\t<\/a>\n\t\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t<\/div>\n\t\t
\n\t\t\t\t\t
\n\t\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t<\/div>\n\t\t","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

trecutul Ordinul benedictinPremontrei Kanonokrend\u00c1goston-RendJohannita LovagrendP\u00e1los RendDomonkos-RendFerences RendKapucinus RendJezsuita RendBeteg\u00e1pol\u00f3 Irgalmas RendSzent Orsolya-RendP\u00e1li Szent Vince Szeretet Le\u00e1nyai T\u00e1rsulataSzent Csal\u00e1dr\u00f3l Nevezett Mallersdorfi Szeg\u00e9ny Ferences N\u0151v\u00e9rek SZ\u0170Z M\u00c1RIA SZENTJOBBI AP\u00c1TS\u00c1GAA rend Biharba j\u00f6vetel\u00e9nek t\u00f6rt\u00e9nete is Szent Istv\u00e1n kir\u00e1lyhoz k\u00f6t\u0151dik. Jobb karj\u00e1t az 1083. \u00e9vi szentt\u00e9 avat\u00e1skor Mercurius ap\u00e1t hozta a Beretty\u00f3 vid\u00e9k\u00e9re. Szentjobbon I. L\u00e1szl\u00f3 kir\u00e1ly tette le […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"parent":3293,"menu_order":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","template":"elementor_header_footer","meta":{"footnotes":""},"class_list":["post-3358","page","type-page","status-publish","hentry"],"yoast_head":"\nOrdine c\u0103lug\u0103re\u0219ti - Nagyv\u00e1radi R\u00f3mai Katolikus Egyh\u00e1zmegye<\/title>\n<meta name=\"robots\" content=\"index, follow, max-snippet:-1, max-image-preview:large, max-video-preview:-1\" \/>\n<link rel=\"canonical\" href=\"https:\/\/varad.org\/ro\/dieceza\/ordine-calugaresti\/\" \/>\n<meta property=\"og:locale\" content=\"ro_RO\" \/>\n<meta property=\"og:type\" content=\"article\" \/>\n<meta property=\"og:title\" content=\"Ordine c\u0103lug\u0103re\u0219ti - Nagyv\u00e1radi R\u00f3mai Katolikus Egyh\u00e1zmegye\" \/>\n<meta property=\"og:description\" content=\"trecutul Ordinul benedictinPremontrei Kanonokrend\u00c1goston-RendJohannita LovagrendP\u00e1los RendDomonkos-RendFerences RendKapucinus RendJezsuita RendBeteg\u00e1pol\u00f3 Irgalmas RendSzent Orsolya-RendP\u00e1li Szent Vince Szeretet Le\u00e1nyai T\u00e1rsulataSzent Csal\u00e1dr\u00f3l Nevezett Mallersdorfi Szeg\u00e9ny Ferences N\u0151v\u00e9rek SZ\u0170Z M\u00c1RIA SZENTJOBBI AP\u00c1TS\u00c1GAA rend Biharba j\u00f6vetel\u00e9nek t\u00f6rt\u00e9nete is Szent Istv\u00e1n kir\u00e1lyhoz k\u00f6t\u0151dik. Jobb karj\u00e1t az 1083. \u00e9vi szentt\u00e9 avat\u00e1skor Mercurius ap\u00e1t hozta a Beretty\u00f3 vid\u00e9k\u00e9re. Szentjobbon I. L\u00e1szl\u00f3 kir\u00e1ly tette le […]\" \/>\n<meta property=\"og:url\" content=\"https:\/\/varad.org\/ro\/dieceza\/ordine-calugaresti\/\" \/>\n<meta property=\"og:site_name\" content=\"Nagyv\u00e1radi R\u00f3mai Katolikus Egyh\u00e1zmegye\" \/>\n<meta property=\"article:modified_time\" content=\"2025-06-20T09:53:14+00:00\" \/>\n<meta name=\"twitter:card\" content=\"summary_large_image\" \/>\n<meta name=\"twitter:label1\" content=\"Timp estimat pentru citire\" \/>\n\t<meta name=\"twitter:data1\" content=\"23 de minute\" \/>\n<script type=\"application\/ld+json\" class=\"yoast-schema-graph\">{\"@context\":\"https:\\\/\\\/schema.org\",\"@graph\":[{\"@type\":\"WebPage\",\"@id\":\"https:\\\/\\\/varad.org\\\/ro\\\/dieceza\\\/ordine-calugaresti\\\/\",\"url\":\"https:\\\/\\\/varad.org\\\/ro\\\/dieceza\\\/ordine-calugaresti\\\/\",\"name\":\"Ordine c\u0103lug\u0103re\u0219ti - Nagyv\u00e1radi R\u00f3mai Katolikus Egyh\u00e1zmegye\",\"isPartOf\":{\"@id\":\"https:\\\/\\\/varad.org\\\/ro\\\/#website\"},\"datePublished\":\"2022-01-19T13:01:01+00:00\",\"dateModified\":\"2025-06-20T09:53:14+00:00\",\"breadcrumb\":{\"@id\":\"https:\\\/\\\/varad.org\\\/ro\\\/dieceza\\\/ordine-calugaresti\\\/#breadcrumb\"},\"inLanguage\":\"ro-RO\",\"potentialAction\":[{\"@type\":\"ReadAction\",\"target\":[\"https:\\\/\\\/varad.org\\\/ro\\\/dieceza\\\/ordine-calugaresti\\\/\"]}]},{\"@type\":\"BreadcrumbList\",\"@id\":\"https:\\\/\\\/varad.org\\\/ro\\\/dieceza\\\/ordine-calugaresti\\\/#breadcrumb\",\"itemListElement\":[{\"@type\":\"ListItem\",\"position\":1,\"name\":\"Home\",\"item\":\"https:\\\/\\\/varad.org\\\/ro\\\/\"},{\"@type\":\"ListItem\",\"position\":2,\"name\":\"Dieceza\",\"item\":\"https:\\\/\\\/varad.org\\\/ro\\\/dieceza\\\/\"},{\"@type\":\"ListItem\",\"position\":3,\"name\":\"Ordine c\u0103lug\u0103re\u0219ti\"}]},{\"@type\":\"WebSite\",\"@id\":\"https:\\\/\\\/varad.org\\\/ro\\\/#website\",\"url\":\"https:\\\/\\\/varad.org\\\/ro\\\/\",\"name\":\"Nagyv\u00e1radi R\u00f3mai Katolikus Egyh\u00e1zmegye\",\"description\":\"\",\"potentialAction\":[{\"@type\":\"SearchAction\",\"target\":{\"@type\":\"EntryPoint\",\"urlTemplate\":\"https:\\\/\\\/varad.org\\\/ro\\\/?s={search_term_string}\"},\"query-input\":{\"@type\":\"PropertyValueSpecification\",\"valueRequired\":true,\"valueName\":\"search_term_string\"}}],\"inLanguage\":\"ro-RO\"}]}<\/script>\n<!-- \/ Yoast SEO plugin. -->","yoast_head_json":{"title":"Ordine c\u0103lug\u0103re\u0219ti - Nagyv\u00e1radi R\u00f3mai Katolikus Egyh\u00e1zmegye","robots":{"index":"index","follow":"follow","max-snippet":"max-snippet:-1","max-image-preview":"max-image-preview:large","max-video-preview":"max-video-preview:-1"},"canonical":"https:\/\/varad.org\/ro\/dieceza\/ordine-calugaresti\/","og_locale":"ro_RO","og_type":"article","og_title":"Ordine c\u0103lug\u0103re\u0219ti - Nagyv\u00e1radi R\u00f3mai Katolikus Egyh\u00e1zmegye","og_description":"trecutul Ordinul benedictinPremontrei Kanonokrend\u00c1goston-RendJohannita LovagrendP\u00e1los RendDomonkos-RendFerences RendKapucinus RendJezsuita RendBeteg\u00e1pol\u00f3 Irgalmas RendSzent Orsolya-RendP\u00e1li Szent Vince Szeretet Le\u00e1nyai T\u00e1rsulataSzent Csal\u00e1dr\u00f3l Nevezett Mallersdorfi Szeg\u00e9ny Ferences N\u0151v\u00e9rek SZ\u0170Z M\u00c1RIA SZENTJOBBI AP\u00c1TS\u00c1GAA rend Biharba j\u00f6vetel\u00e9nek t\u00f6rt\u00e9nete is Szent Istv\u00e1n kir\u00e1lyhoz k\u00f6t\u0151dik. Jobb karj\u00e1t az 1083. \u00e9vi szentt\u00e9 avat\u00e1skor Mercurius ap\u00e1t hozta a Beretty\u00f3 vid\u00e9k\u00e9re. Szentjobbon I. L\u00e1szl\u00f3 kir\u00e1ly tette le […]","og_url":"https:\/\/varad.org\/ro\/dieceza\/ordine-calugaresti\/","og_site_name":"Nagyv\u00e1radi R\u00f3mai Katolikus Egyh\u00e1zmegye","article_modified_time":"2025-06-20T09:53:14+00:00","twitter_card":"summary_large_image","twitter_misc":{"Timp estimat pentru citire":"23 de minute"},"schema":{"@context":"https:\/\/schema.org","@graph":[{"@type":"WebPage","@id":"https:\/\/varad.org\/ro\/dieceza\/ordine-calugaresti\/","url":"https:\/\/varad.org\/ro\/dieceza\/ordine-calugaresti\/","name":"Ordine c\u0103lug\u0103re\u0219ti - Nagyv\u00e1radi R\u00f3mai Katolikus Egyh\u00e1zmegye","isPartOf":{"@id":"https:\/\/varad.org\/ro\/#website"},"datePublished":"2022-01-19T13:01:01+00:00","dateModified":"2025-06-20T09:53:14+00:00","breadcrumb":{"@id":"https:\/\/varad.org\/ro\/dieceza\/ordine-calugaresti\/#breadcrumb"},"inLanguage":"ro-RO","potentialAction":[{"@type":"ReadAction","target":["https:\/\/varad.org\/ro\/dieceza\/ordine-calugaresti\/"]}]},{"@type":"BreadcrumbList","@id":"https:\/\/varad.org\/ro\/dieceza\/ordine-calugaresti\/#breadcrumb","itemListElement":[{"@type":"ListItem","position":1,"name":"Home","item":"https:\/\/varad.org\/ro\/"},{"@type":"ListItem","position":2,"name":"Dieceza","item":"https:\/\/varad.org\/ro\/dieceza\/"},{"@type":"ListItem","position":3,"name":"Ordine c\u0103lug\u0103re\u0219ti"}]},{"@type":"WebSite","@id":"https:\/\/varad.org\/ro\/#website","url":"https:\/\/varad.org\/ro\/","name":"Nagyv\u00e1radi R\u00f3mai Katolikus Egyh\u00e1zmegye","description":"","potentialAction":[{"@type":"SearchAction","target":{"@type":"EntryPoint","urlTemplate":"https:\/\/varad.org\/ro\/?s={search_term_string}"},"query-input":{"@type":"PropertyValueSpecification","valueRequired":true,"valueName":"search_term_string"}}],"inLanguage":"ro-RO"}]}},"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/varad.org\/ro\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/3358","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/varad.org\/ro\/wp-json\/wp\/v2\/pages"}],"about":[{"href":"https:\/\/varad.org\/ro\/wp-json\/wp\/v2\/types\/page"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/varad.org\/ro\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/varad.org\/ro\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=3358"}],"version-history":[{"count":17,"href":"https:\/\/varad.org\/ro\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/3358\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":13193,"href":"https:\/\/varad.org\/ro\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/3358\/revisions\/13193"}],"up":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/varad.org\/ro\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/3293"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/varad.org\/ro\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=3358"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}