az egyházmegye története
Az első világháborút követő határváltozások, majd a Szentszéknek 1929-ben a román állammal kötött konkordátuma nyomán radikálisan megváltozott a váradi egyházmegye tényleges területe. Elveszítette a még egy ideig apostoli kormányzóságként működő Magyarországra került részeket és így híveinek majdnem felét.
1923-ig az első román agrártörvény utasításai megfosztották az egyházmegyét hatalmas földbirtokainak, erdeinek javától. A központi intézmény jelentősen gyengült az 1929. évi konkordátum rendelkezése nyomán, mely összevonta a szatmári és a váradi egyházmegyéket.
Az állapot (rövid, 1941-1948 között tartó időszaktól eltekintve) 1982-ig állt fenn. 1947 után a kommunista állam megfosztotta a püspökséget, a területén működő szerzetesrendeket és a plébániákat a megmaradt ingatlan és ingó javak zömétől. Elvették, államosították a maradék földbirtokaikat (összesen legalább 8.000 hektár szántót, erdőt, szőlőt stb.), iskoláikat, egészségügyi és szociális intézményeiket, bérházaikat, műgyűjteményeiket, levéltáraikat, könyvtáraikat. A kíméletlen ateista rendszer garázdálkodásának lesújtó következményei voltak, a patinás, nagy multú egyházmegyét romokba döntötte.
Az 1990-ben teljes joghatósággal visszaállított püspökség jelenleg az intézményépítésre összpontosít. Prioritásként kezeli az egyházi szociális intézmények hálózatának megerősítését, a fiatalság irányában való nyitást, a papi utánpótlás biztosítását, a visszaszolgáltatott ingatlanok ésszerű hasznosítását, az egészséges keresztény szellemiség erősítését híveinek és az egyházmegye területén lakó más felekezetű lakosoknak körében. Ugyancsak nagy hangsúlyt fektet az anyagi alapok és az ingatlanok helyzetének tisztázására, az állami kezelésben lévő de mai napig egyházi tulajdonban lévő, esetenként államosított ingatlanok és ingóságok törvényes úton való visszaszerzésére.
Jelenleg 60 plébániája van az egyházmegyének és mintegy 64.000 híve. A többségi magyar ajkú hívek mellett a Rézhegység környezetében 5 plébánián jelentős szlovák közösség él. Nagyváradon, az egykori kapucinus rendházban működő személyi plébánia látja el a román ajkú hívek pasztorációját.