A Nagyváradi Egyházmegye fiataljainak gondolatai a NIK képzésről

Hogyan született meg a NIK (Nagyváradi Ifjúsági Vezető Képzés)  gondolata?

Ifjúsági vezető és munkatárs képzés ma már egy általánosan elterjedt dolog. Sokan sokféle formában művelik a világon, nem mi találtuk ki. A kétezres évek elején azzal szembesültünk, hogy az egyre jobban beinduló ifjúsági munkában segítőkre van szükségünk. Ez indított el bennünket ebbe az irányba. Az első években, a már évek óta futó felnőtteknek szóló képzéseink anyagát adaptáltuk és használtuk. Idővel ez átalakult, gazdagodott. Sokan járultak hozzá a tapasztalatukkal és szaktudásukkal ahhoz, hogy egy egészen kivételes és a fiatalokra hangolt képzés szülessen (ez lett a Teljes Szívvel ifjúsági képzés). A NIK, ennek a nagyon komplex képzésnek az itteni realitásokhoz adaptált változata. Az évek során ezek a fiatalok nem csak a programok szervezésében segítettek, hanem mint kiderült, sokan közüllük, mozgatórugói lettek a plébániai ifjúsági munkának is. Közhelyesen hangozhat, hogy a fiatalokat leginkább fiatalokon keresztül lehet elérni, megszólítani, de ez a mai nemzedékkel fokozottan igaz. Szakemberek egybehangzóan állítják, hogy a mai fiatalok szinte teljesen korosztályorientáltak. Ehhez még hozzá jön az egyre növekvő generációs távolság is, ami közöttünk van. Be kell látnunk, hogy bármennyire is szeretünk velük foglalkozni, ennek a munkának egyre inkább mások lesznek a hatékony eszközei. Ezek a fiatalok! Nagy szükség van reájuk.

Majoros Tibor,  diakónus

A NIK képzés nagyon jól telt nekem. Nagyon segített a fejlődésben, úgy a lelki- mint a tudás területén egyaránt. Ami nagyon megfogott, hogy a NIK keretén belül lehetett önkénteskedni, mint kiscsoportvezető. Számomra nagy segítség volt az egyéni fejlődésemet illetően, mely által  nőt az önbizalmam is. Nagyon ajánlom a fiataloknak ezt a képzést, mivel a tudás mellett, gyakorlatba is ültetjük mindazt. Sok barátot szerezhetsz az egyházon belül is, és az ismeretségi köröd is nőhet. (Fekete -Novak Iulia)

A Nagyváradi Ifjúsági Vezető Képző (NIK) legutóbbi tanítási alkalma rendkívül maradandó élményt szerzett számomra. Ezen az alkalmon lehetőségem nyílt még több dolog tanulmányozására, különösen a hitünkről szóló tanúságtétel terén. Ez az esemény nemcsak elméleti tudással gazdagított, hanem a lelki fejlődésemhez is hozzájárult. A képzés vége számunkra, az új NIK-esek számára, a jelképes talentumok átadásával zárult. A NIK-es képzés nemcsak elméleti tudást nyújtott, hanem a jelképes talentumon keresztül arra is ösztönzött, hogy felelősen használjam fel és gyarapítsam ezt a tudást mások javára. A képzésnek köszönhetően most már sokkal értékesebb tagként tudom szolgálni és építeni a közösségemet. (Boldog Bernadett)

Számomra nagyon jó élmény volt a NIK, hisz segített abban, hogy tanulhassak a Mennyei Atyáról, s mellé egy jó kis közösséget is adott. Hálás vagyok mindazért, amit tanulhattam és főleg azért, mert ez jó hangulatban zajlott minden alkalommal. Megtapasztalhattam azt, hogy Isten hogyan munkálkodik mások által az életünkben. Örülök, hogy mindez egy megtartó jó közösségben zajlott, ahol mindenki segítőkész volt. (Antal Eszter)

A legutóbbi NIK képzés örömet és egy új adag tudást adott a számomra. Találkozhattam a barátaimmal és a kurzustársaimmal, és amellett, amit kaptunk, megoszthattuk egymással azt is, hogyan alakult az imádságos életünk az elmúlt hónapokban, és ki-ki hogyan fejlődött lelkileg. Számomra a NIK fordulópontot jelent a számomra. Egy másfajta nézőpontot ad arról, mit jelent szerepet vállalni a közösségben és az Istennel való kapcsolatban. Ez  a szemlélet irányt mutat és arra ösztönöz, hogy fejlődjek tudásban úgy egyénileg,  mint az Istennel való kapcsolatomban egyaránt. Már alig várom a következő találkozókat! (Puia Iosif)

Az utolsó NIK képzés egy igazi lelki felüdülés volt számomra, hiszen sok idő után most újra találkozhattam rég nem látott barátaimmal. A legjobban a talentumok kiosztása és az ezt körülölelő szertartás érintett meg, mert egy igazi meghitt pillanaton vehettünk részt. Fontos számomra a NIK, hiszen rengeteg lehetőséget biztosít a fiataloknak, illetve segít nekik az Istennel való kapcsolatukban. Hálás vagyok ezért a képzésért, mert nélküle nem lennék az az Istenközpontú ember, aki ma vagyok. (Telegdi Alexa)

Tényleg remek élmény volt a keddi NIK találkozó, hihetetlenül jól esett ennyi idő utan újra látni a kis csapatunkat, akikkel már a képzés eleje óta együtt formálódhattunk. Különleges pillanat volt ez, ugyanis az eddigi két képzéssorozat mindkét csapatából jelen voltunk és hallgathattuk a tanítást, beszélgethettünk egymással, imádkozhattunk közösen. A befogadás szertartása, mikor a régiek befogadják a csapatba az ujonnan végzetteket, a kápolna csendjében, egy mély, gyönyörű, érzelemdús pillanat volt számomra! Illetve igazolta is, amit a második tanításban is hallottunk, hogy az, ami a lelkületet legjobban feldobja és bátorságot ad arra, hogy a hitünket máshová is el tudjuk vinni és hirdetni az mindig a közösségi élmény, amit együtt élünk meg. Így már most alig várom a következő alkalmat! (Ifj. Szabó Ödön)

A NIK záróalkalmán üdítő volt találkozni a rég nem látott barátokkal és megosztani egymással, hogy az elmúlt időszakban ki, milyen nehézségeken és örömökön ment át az istenkapcsolatában. Istenre mutató személyes megosztások és rövidebb előadások segítettek minket a fejlődésben. A legkiemelkedőbb pontja a napnak mégis a záróesemény volt, amikor az idei NIK-et elvégző fiatalok megkapták a szimbolikus egy talentumukat és az előző éves NIK-et elvégzettek egy-egy ölelés és személyes jókívánság keretében befogadták az újakat a NIK-es közösségbe. (Majoros Máté)

Nagyon jól esett újra találkozni a csapattal. Mindig jó érzés olyan emberekkel lenni, akikkel a közös cél Isten keresése és másokkal való megosztása. Tanultunk egy teljes értékű tanúságtétel megformálásáról, de engem inkább a közösségek szerepe és fejlődésmenete érintett meg. A végén a talentumok kiosztásakor megölelgettek, jókívánságokkal leptek el a tavalyi NIK-esek. Érződött a közösség ereje. Ezt nem kell beletenni semmibe, ezt csak mondom: (Utána még mentünk Ödivel ministrálni a Tridumra, ami megkoronázta a napot, mert a nap végére nagy volt a vágyam Isten felé) (Létai Krisztián)