Istennek terve van velünk – a keresztény nők imavilágnapjáról…
Református, görög- és római katolikus, evangélikus, pünkösdista, messiáshívő zsidó felekezethez tartozó, szinte minden korosztályt képviselő nők hangja töltötte be székesegyházunkat március első péntekének délutánján, a keresztény nők imavilágnapján, ahol román és magyar nyelven imádkoztak és énekeltek, a béke ajándékát kérve Istentől.
Vinczéné Pálfi Judit református lelkipásztor, az imaalkalom helyi főszervezője vezette az ünnepi liturgiát, a prédikációban pedig két főpásztor is szólt a jelenlévőkhöz. Böcskei László megyéspüspök kihangsúlyozta, mennyire különleges a nők, az édesanyák imája, amelyben benne van szívük minden gyöngédsége, és arra buzdított ünnepi beszédében – a 16. rendes püspöki szinódust előkészítő aktuális folyamatra utalva –, hogy haladjunk együtt az úton. Virgil Bercea görögkatolikus püspök bátorító szavaiban azt hangsúlyozta, tudatosítsuk magunkban, Istennek valóban terve van velünk – velünk, itt és most –, és hogy higgyünk az imádság erejében, amely erőteljesebb a fegyverek zajánál.
A világimanap gyökerei 1887-re nyúlnak vissza, 1930-ban már 33 ország asszonyai csatlakoztak az amerikai kontinensről induló kezdeményezéshez, majd 1941-ben ismét sokan jelezték csatlakozási szándékukat. A második világháború után a keresztény ember számára egyre világosabbá vált az, hogy azt a sok szenvedést, amit a háború okoz, a politikai ellentétek, mérhetetlen pusztulás és pusztítás, a létrejött szakadékok fölött egyetlen áthidaló elem van: ez az imádság!
Az idei imanap liturgiáját angliai, walesi és észak-írországi nők készítették elő. A Jeremiás könyvéből származó igei mottó valós kapaszkodó lehet minden keresztény számára: „Mert csak én tudom, mi a tervem veletek” (Jer 29,11) Vinczéné Pálfi Judit az imaalkalom előtt azt a gondolatot emelte ki ezzel kapcsolatban, hogy tulajdonképpen minden embernek meg kell kérdeznie saját magától, mit jelent ez az üzenet, „én magammal meg kell beszéljem azt, hogy az én Istenem tudja, mi a terve velem. Aki azt kérdezi, hol van az Isten a háborúban, annak az a válaszom: Isten ott van minden segítőkész emberben és ott van minden imádkozó közösségben, így hiszem, hogy itt van ma velünk is”.
Ahogyan egyik – éppen a születésnapját ünneplő – hölgy fogalmazott az eseménnyel kapcsolatban, szebb ajándékot nem kaphatott volna, mint hogy jelen lehetett – ezen a valamennyi résztvevő számára áldott és reménységünket megerősítő, világméretű imaalkalmon.