,,Nevelő vagy, aki örömre, vagyis üdvösségre nevel.” – Szakmai továbbképző hitoktatóknak, pedagógusoknak
„A nevelés az Élet szolgálata” pedagógiai képzés
Szakmai továbbképző hitoktatóknak, pedagógusoknak
A Nagyváradi Római Katolikus Püspökség Katekétikai Központja és a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének Partiumi Oktatási és Módszertani Központja 2026. január 30–31. között továbbképzőt szervezett hitoktatóknak, pedagógusoknak a Nagyváradi Római Katolikus Püspöki Palotában, amelyre az egyházmegye minden részéről és a szomszédos egyházmegyékből is jelentkeztek pedagógusok, lelkipásztorok. A jelenlévőket Böcskei László megyés püspök köszöntötte, kiemelve a nevelői hivatás magasztosságát és a szellemi, lelki töltekezést biztosító képzési alkalmak fontosságát, ahol megállhatunk és a bibliai történetben szereplő Máriához hasonlóan mi is leülhetünk az Úr lábához, és hallgathatjuk szavait a legfontosabbra figyelve. A tizenegy éve megszervezésre kerülő képzés valóban lehetőséget nyújt ahhoz, hogy a meghívott előadóink segítségével eljussunk ahhoz a forráshoz, ahol az igazi Élet fakad, ami másokat is táplál. Ebben az évben Uzsalyné Pécsi Rita PhD neveléskutató és még az Organikus Pedagógia oktatói közül, Dr. Csáki Tibor atya, az Organikus Pedagógia Egyesület spirituális alelnöke, és Horváth Szilárd a gödi Búzaszem Iskola igazgatója, az MTVA szerkesztő műsorvezetője, az Egyesület alapító tagjai voltak, akik választ adtak arra, hogy miért organikus az általuk képviselt pedagógia: Mert „a nevelés az élet szolgálata.” (Josef Kentenich), és ez a szemlélet valóban az élet növekedésének eszköze. Minden, ami él, növekedni és kiteljesedni vágyik, és az élet továbbadására törekszik – Az Organikus Pedagógia ennek a növekedésnek és kiteljesedésnek a pedagógiai eszköztárát kutatja és használja. Minden élő, egyedi, nincs két egyforma falevél, így nem működnek a nevelésben mechanikus, copy-paste megoldások. Életet csak élet fakaszt. A nevelés önneveléssel kezdődik, és csak akkor lesz hatékony, ha figyelembe veszi a természetben megfigyelhető szerves létrendet, mely az évszakokhoz igazodva hol kibontogatja a rügyeket, máskor mélybe ereszti a gyökereket, az ég felé húzza az ágakat, gyümölcsöt terem, megbonthatatlan szövetségekben él. Minden élet belülről fakad. Ezt a belső növekedést nagy érzékenységgel figyeljük, ahhoz kapcsolódunk, ráhangolódunk, értő figyelemmel szolgáljuk. „Olyanok vagyunk, mint a növények: olyan helyre van szükségünk, ahol gyökeret ereszthetünk. A növények vizet, levegőt és napfényt igényelnek – a gyermekek pedig szeretetet, támogatást és megerősítést. Olyan környezetre van szükségük, mely bátorítja növekedésüket és erőfeszítéseiket, és szükségük van felnőttekre, akik segítik őket a sötétség erői, az élet tagadása ellen vívott küzdelemben.” – vallja Josef Kentenich, az Organikus Pedagógia szellemi atyja.
A képzésen bemutatott témák a pedagógusi hivatás megerősödését szolgálták, rémutatva mindarra, ami által a saját ritmusában növekedhet, fejlődhet minden gyermek, azzá válva, amilyennek Isten megálmodta: Nem elég együtt-működni, együtt kell ÉLNI! Reziliencia – rezonancia az életünkben, a nevelésben; „Alattad a föld, fölötted az ég – BENNED a létra”; Mi az a spirituális intelligencia?; Jézus pedagógiája; Korszerű-e a hagyományra épülő nevelés?; Élő hagyomány, a személyiségfejlesztés szolgálatában – a gyakorlat tanúsága a Búzaszem Iskolában.
A résztvevők reflexiói a képzésről:
„Örömöm sokszorozódjék a te örömödben.
Hiányosságom váljék jósággá benned.
Egyetlen parancs van, a többi csak tanács:
igyekezz úgy érezni, gondolkozni, cselekedni, hogy mindennek javára legyél.
Egyetlen ismeret van, a többi csak toldás:
Alattad a föld, fölötted az ég, benned a létra.
Az igazság nem mondatokban rejlik, hanem a torzítatlan létezésben.
Az öröklét nem az időben rejlik, hanem az összhang állapotában.”
(Weöres Sándor: Szembe fordított tükrök)
”Újra töltődtünk Uzsalyné Dr. Pécsi Rita neveléskutató és meghívottai: Dr. Csáki Tibor atya, Horváth Szilárd iskolaigazgató előadásain, a hétvégi szakmai képzésen, hiszen „nem szégyen attul tanulni, a ki többet tud!” (Zrínyi Miklós), ők mindnyájan a szívünkre helyezték: „Legyünk jobbak a 21. században!” Olyan jó és hasznos volt minden, amit hallottunk, láttunk, megéltünk, lélekemelő és érdekes volt Böcskei László megyéspüspök köszöntő beszéde is. Köszönöm Ritának a rezonanciát, az éltető kapcsolatot, és a szívemben őrzöm! Külön köszönöm Ramónának a meghívást, és az egész csapatnak a lelkes szervezőmunkát, nagyon jól éreztük magunkat!” (Ciavoy Andrea)
„Pályája elején járó tanárként igazi lelki feltöltődés volt rész venni a kétnapos szakmai képzésen, mely mindamellett, hogy színvonalas előadásokkal örvendeztetett meg bennünket, mindezt egy csodálatos történelmi jelentőségű környezetben élhettük meg, a Püspök Úr jóvoltából. Igazán kiváltságosnak éreztem magamat. Tanárokként a világ legnehezebb közönségének színpadán játszunk mindennap, s bár a diákok is fel- és visszatöltenek, mégis könnyű elveszíteni a lendületet, a sokadik akadályba ütközvén. Dr. Csáki Tibor atya rá is világított erre, a kis szentjánosbogár példájával, hogy bár lehet, hogy úgy gondoljuk, hogy „nem világít” a fényünk, mert elveszítettük, igazából sosem hagy el bennünket. Harmadik éve tanítok, s Bihar megye két különböző pontjára navétázok felváltva, naponta 70 km-t oda-vissza, de mélyen hiszem, hogy ott van dolgom ahová a Jóisten terelte utamat. Úgy gondolom, az én fényemre is szükség van ott, mely utat mutathat másoknak. Horváth Szilárd előadása lenyűgözött, mindenkinek ajánlani tudom, hogy keresse fel iskolájuk honlapját, s nézze meg a Búzaszem Iskola tevékenységét, ahonnan akár segédanyagokat is letölthetnek és ötleteket meríthetnek. Hitünket, kultúránkat, hagyományainkat beépítve a hétköznapokba frissességet adhatnak az oktatásnak, és utat mutathatnak a diákoknak. Pécsi Rita PhD neveléskutató asszony pedig csodálatos összefogó keretet adott mindkét napnak. Igazi élmény volt őt élőben látni és hallgatni. Az energiája, a lénye a pozitivitása betöltötte a teret és feltöltötte a tartalékainkat. Minden szava olyan, amit el kell raktároznunk, egy gondolatot azonban kiemelnék tőle, azt, hogy ne csak hallgassuk ezeket az előadásokat és különböző gondolatokat, hanem vigyük is magunkkal és csináljuk! Hála és köszönet az előadóknak és a szervezőknek ezért a két napért! Várjuk a folytatást!” (Kállai Dóra)
„Immár tizenegyedik éve jövünk Rita előadásaira, ahonnan hitben megerősödve, lelkileg feltöltődve térünk haza, és próbáljuk a gyakorlatba ültetni – ahogy Rita mondja – „csinálni” az előadáson hallottakat. A mostani előadássorozatot gazdagította Dr. Csáki Tibor atya és Horváth Szilárd iskolaigazgató előadása. Az atya „Alattad a föld, fölötted az ég – benned a létra” című előadásával rávilágított arra, hogy az értelmi és érzelmi intelligencia mellett milyen fontos a gyermekek spirituális intelligenciájának fejlesztése is. Pécsi Rita és Horváth Szilárd pedig a szívemnek kedves témával világítottak rá arra, hogy a népművészet és a néphagyomány személyiségfejlesztő, értéket közvetít, valamint segíti a szociális és kulturális tudatosság kialakulását.” (Czégely Mária Erika)
„A nevelés több mint szakma: az Élet szolgálata. A hétvégém nem csupán egy továbbképzésről szólt, hanem egy igazi lelki utazásról. Nagyon-nagyon kár lett volna kihagyni. Három fantasztikus, mélyen hívő előadó vezetett be minket olyan mélységekbe, ahol a pedagógia és a lélek összeér. Nem száraz módszertant kaptam, hanem útravalót a nevelés és az oktatás további útjára. Megértettem, hogyan válhat a feltétel nélküli elfogadás és a példamutatás a legerősebb nevelési eszközzé. Jó volt hallani – és a szívembe fogadni –, mennyire fontos a természetes növekedés türelme. A gyermek nem egy „megjavítandó tárgy”, hanem egy kibontakozásra váró, csodálatos ajándék: élet, amely magában hordozza az Úrtól beléje plántált, egyedi és értékes talentumot, egy szép lehetőséget. Az én feladatom – aki vele foglalkozom –, hogy ezt a kincset megszeressem benne, irányt mutatva neki a létet kapó spirituális intelligencia felé, a legfelsőbb erő, a mindenható Isten felé. Papként nemcsak tudást adok, hanem Jézus Krisztus pedagógiája által egy élhetőbb jövő magvait is elültetem a rám bízottak szívében. Lelkileg feltöltődve, megújult erővel és hálával tértem haza kis közösségembe, Micskére, ahol ma mindkét szentmisén – Micskén és Tótiban is – élménybeszámolót tartottam az átélt tapasztalatokról a híveknek. Megerősödött bennem a hit: nevelni annyit tesz, mint alázattal szolgálni az Életet. Két gondolat különösen mélyen a szívembe vésődött: 1. Ha egy alapszükséglet sérül, pótcselekvéseknek nyit utat. 2. Alattad a Föld, feletted az Ég, és benned a létra. Hála és köszönet a szervezőknek. Isten fizesse meg. Várom a következő közös együttlétet, mert jó közösségben szellemiekben és lelkiekben gazdagodni, megélni azt, mennyire értékesek vagyunk Isten szemében: egyediek és megismételhetetlenek.” (Ft. Mihály Balázs plébános)
„Tartalmas és lelkiekben gazdag, remek képzésen vehettünk részt. Az előadók magabiztosan adták elő a témát, a példák segítették a megértést, és a vizuális anyagok is támogatták a mondanivalót. Két gondolat érintett meg a legjobban: „szép az, akire szeretettel néznek”, valamint „érintéssel több dolgot fejezünk ki, mint szóval”. Köszönjük a lehetőséget, és várjuk a következőt.” (Szalárdi Anita)
„Péntek délután…cseppnyi fáradsággal érkezem…de Pécsi Rita szavai mindig kávéként hatnak rám, felélénkítenek…Mikor egy hetedikes gyermek megkérdezi vagy egy szülő, hogy minek is a rajzóra, ez a tölteléktantárgy… és én igyekszem megválaszolni a gyereknek, szülőnek, de mégis elbizonytalanodom…ekkor a jelen előadók értékes szavai ( Uzsalyné Pécsi Rita neveléskutató, Dr. Csáki Tibor atya, Horváth Szilárd iskolaigazgató) feltöltenek, megerősítenek, hogy valóban MIÉRT IS: Hogy milyen csodálatos hatásmechanizmusa is van a művészetnek, a mai gépesített világban, amikor a gyermeknek már nincs türelme megfesteni, befejezni egy munkát, egyszerűen fölöslegesnek tartja, mert két kattintással már ki is tud nyomtatni egy hasonlót…, hogy milyen fontos az érzelmi alapú tanulás, az átélés szerepe, a problémamegoldás eszköze, hogy a mechanikus tudás elsajátítás-rendszer mellett mennyire elengedhetetlen az organikus, egyéni egymásra ható rezonáló tanítás-tanulás. Az atya szavai megerősített abban a nézetemben, hogy mennyire fontos a tudás, az alkotás iránti alázat (alázat, szorgalom, türelem). Olyan, számomra, kulcskifejezéseket jegyeztem meg, mint rugalmasság, reziliencia, „pépes morál”, spirituális intelligencia, lélekjelenlét… A bemutatott iskola nagyon is elgondolkodtatott… Tényleg lehetséges ilyen? Csodálatosnak tartom, ahogy a türelem gyakorlása, az egyéni szorgalom, a kreativitás, a hagyományőrzés, az egyediség mennyire fontos szerepet kap ebben a különleges iskolában. Köszönöm az előadóknak, szervezőknek a lehetőséget, hogy részt vehettem az előadássorozatban, amelyek szervesen kapcsolódtak, kiegészítették egymást s megerősítettek abban, amiben hiszek, és abban ahogyan próbálok tanítani.” (Márton Katalin)
„Különleges, lélekben is megérintő szakmai napon vehettem részt a Nagyváradi Püspöki Palota dísztermében, ahol Pécsi Rita ismét „vendégként” volt jelen. A palota dísztermének méltóságteljes környezete segítette az elmélyülést, és számomra ez a képzés olyan lelki és szakmai kapaszkodót adott, amelyhez a mindennapokban is újra és újra hozzá tudok nyúlni. Már az érkezés pillanatában érezhető volt, hogy nem csupán egy továbbképzésre jöttünk össze, hanem egy olyan találkozásra, amely belső csendet, figyelmet és őszinte ráhangolódást is kívánt. Különösen megérintett Dr. Csáki Tibor atya előadása, aki a „Fölötted az ég, alattad a föld, benned a létra” gondolatot állította mondanivalója középpontjába. Szavai segítettek újra tudatosítani bennem, hogy nevelőként és vezetőként egyszerre állok két világ között: a mindennapok konkrét feladatai és a ránk bízott gyermekek lelki-szellemi kísérése között. A „létra” képe azóta is visszhangzik bennem – mint egy belső út, amelyen nekünk magunknak is újra és újra végig kell mennünk, ha hitelesen szeretnénk jelen lenni mások életében. Nagy értéket jelentett számomra Horváth Szilárd előadása is, aki a Búzaszem Iskola értékrendjéről és pedagógiai szemléletéről beszélt. Megerősítést kaptam abban, hogy az iskola akkor válik valódi nevelő közeggé, ha nem csupán teljesítményt vár el, hanem kapcsolatot épít, biztonságot ad, és teret hagy a személyes kibontakozásnak. Szavai sok ponton találkoztak azokkal az értékekkel, amelyeket magam is meghatározónak tartok a mindennapi munkában. Ez a nap számomra nemcsak szakmai feltöltődést jelentett, hanem belső megerősítést is: jó úton járunk akkor, amikor a nevelést nem pusztán feladatnak, hanem szolgálatnak tekintjük. Hálás vagyok a csendekért, a kimondott és ki nem mondott gondolatokért, valamint azért a közösségi élményért, amely emlékeztetett arra, hogy ebben a hivatásban nem vagyunk egyedül. A Zsoltáros szavaival „Az igaz ember az Úr törvényében leli örömét, és az Ő útján jár nappal és éjjel.”(Zsolt 1,2)” (Konrád Erzsébet-Katalin)
„Kapcsolatainkban válunk személlyé. Falat kenyérként van szükségünk biztatásra, érintésre, személyes szóra, gyönyörködtető látnivalóra. Ezeket a gondolatokat viszem magammal tovább az előadásból. Egy friss gyászfolyamatban különösen mélyen érintettek meg ezek a gondolatok és felismerések. Pedagógusként és anyaként is megerősítőek voltak számomra: megerősítettek mindabban, amiben hiszek és amit teszek. A gyakorlati oktatás sok olyan készséget hoz felszínre a diákokban, amelyeket az elméleti órákon nem mindig tudnak megmutatni. Az élmény–tapasztalat–azonosulás hármasában hiszek. Köszönöm a lehetőséget az előadóknak és a szervezőknek.” (Hoffman Andrea)
„Különlegesen szép és lelkiekben tartalmas hétvégét élhettem meg. Péntek délután részt vehettem dr. Uzsayné Pécsi Rita: ,, A nevelés az élet szolgálata”, – azaz ,, Nem elég együtt-működni, együtt kell élni!” című előadásán, ahol szó esett a reziliencia (emberi rugalmasság) és rezonancia (a valódi kapcsolódás) fontosságáról a nevelésben. Választ próbált megfogalmazni a kérdésre: ,, Hogyan készíthetjük fel a fiatalokat nemcsak a túlélésre, együttműködésre, hanem a boldogulásra, tartalmas életre?” Majd dr. Csáki Tibor atyát hallgatthattuk meg, Weöres Sándor verséből idézve ,,Alattad a föld, fölötted az ég, benned a létra” című előadásában, amiből megtudhattuk, hogy kapcsolati lények vagyunk: fölfelé, kifelé és befelé kapcsolódók. Fölfelé, mert Istenre nyitott lények vagyunk. Kifelé, mert szociális lények vagyunk, és befelé mert individuumok vagyunk, Isten képmására teremtett lények. Szombat délelőtt ugyancsak nyitott lélekkel érkeztem a Püspöki Palota dísztermébe a sok építő jellegű információ befogadására. Pécsi Rita asszony beszélt bevezető előadásában a hagyományra épülő nevelés fontosságáról, majd megérkezett Horváth Szilárd, a gödi Búzaszem Iskola alapítója és igazgatója, aki bemutatta nekünk az iskola tevékenységeit, működését, amely magas szinvonalú tudást, keresztény hitet és a magyar hagyományokra épülő nevelést kínálja diákjainak. Felejthetettlen két napot tölthettem el pedagógus társaim társaságában. Köszönet érte az előadóknak és a továbbképző szevezőinek!” (Lőrincz Ilona)
„Hála Istennek, már több alkalommal sikerült részt vennem Pécsi Rita előadásain.
Ez a hétvége is feltöltődés és megerősítés volt számomra. De jó is lenne, ha a mindennapokban „lámpásként tudnék világítani”! Rita kérdésére – hogy „már csináljuk?” – csak azt tudom mondani: próbálkozom. Nem egyszerű, de valóban megéri. Hálás köszönet.” (Rejtő Ilona)
„Nem rejthető el a hegyre épült város.” (Mt 5,14) – hangzott el Dr. Csáki Tibor atya előadásában. Nem a város mérete számít, hanem az, hogy hegyre épüljön. A mai fiatalok számára különösen fontos a hitelesség. Pedagógusként alapvetőnek tartom, hogy azokat az értékeket és elvárásokat, amelyeket a diákjaimtól kérek, magam is betartsam és megéljem. Ahhoz, hogy a Lélek gyümölcsöt teremjen bennem, nap mint nap meg kell térnem. „Engedjük be Jézust a tanterembe” – hangsúlyozta az atya. Meggyőződésem, hogy ha Jézus pedagógiáját követjük, ez a hozzáállás valóban kulcsa lehet számos nehézség és probléma megoldásának. Köszönet a szervezőknek és az előadóknak, hogy segítenek bennünket hivatásunk méltó megélésében!” (Mosoni Erika)
„Az előadás megerősített abban, hogy Jézus pedagógiája ma is időszerű: életet szolgál, nem rendszert, személyt nevel. Ha ezt a lelkületet sikerül – akár töredékesen is – jelenvalóvá tennem a nevelői munkámban, akkor nemcsak tanítok, hanem valóban az életet szolgálom. Jézus pedagógiájában különösen erős a kapcsolat gyógyító ereje. A gyermekeket középre állítja, a perifériára szorultakat megszólítja, néven nevezi az embert, és ezzel identitást ad. Nem a teljesítmény, hanem a méltóság az első. Ez arra hívott, hogy újra átgondoljam: mit közvetítek a rám bízott gyermekek felé – elvárásokat vagy reményt, nyomást vagy bizalmat?” (Mátyási Fischer Enikő)
„Pécsi Rita és meghívottjainak közvetlenül hozzánk szóló, mély, igaz és hasznos gondolatokat megosztó előadásain a hétvégén alkalmunk volt újból töltekezni – szakmailag és lelkileg egyaránt. Ezek a találkozások mindig megerősítenek abban, hogy pedagógusként és szülőként elsősorban a gyerekek, a diákjaink és a család lelkét, hitét kell ápolnunk, és csak ezután jöhet minden más, ami a tanítás és a nevelés része. Jöhet az IQ, és ezzel együtt megtalálhatjuk a spiritualitásunkat is. Ez nagy, felelősségteljes és hosszadalmas feladat, talán soha véget nem érő. Mégis apró lépésekben megvalósítható, hiszen – ahogy Szilárd is mondta – az apró lépések beláthatók. Meg kell tanítanunk a gyerekeket látni, hinni a jót, a Jóistent, hogy a nagy tervek, ha jó célt szolgálnak, mindig utat törnek maguknak a megvalósulás felé. Ezzel a hittel és gondolattal tértem haza Rita, Tibor atya és Szilárd előadásai után. Köszönöm!” (Varabecz Mónika)
„A nevelés az Élet szolgálata” című képzés előadásai megerősítettek abban, hogy a nevelői munka nemcsak szakmai feladat, hanem hivatás is. Az előadások jól ötvözték az elméleti alapokat a gyakorlati tapasztalatokkal, különös hangsúlyt fektetve a személyiségfejlesztésre, a rezilienciára és a spiritualitás szerepére a nevelésben. A képzés megerősítette a hivatás fontosságát, és új szempontokat adott a nevelői munka mindennapi megéléséhez. De talán, ami nagyon erősen hatással volt rám, és lelkileg épített az az egyetlen egy mondat: „Szép az, akire szeretettel nézünk rá.” Azt gondolom, hogy ez az egy mondat minden ember szívében ott kellene legyen, mint egy iránytű, jelezve azt, hogy minden ember determinálva van a szeretetre.” (Kádár Kamilla)
„A nevelés az élet szolgálata” szakmai továbbképzést nemcsak új ismeret gazdagodásként éltem meg, hanem belső megerősítésként. Megnevezett olyan belső tapasztalatokat, amelyekre eddig inkább ösztönösen figyeltem a nevelői és lelkipásztori szolgálatomban. Megértette velem, hogy a nevelés valóban az élet szolgálata. A nevelés kapcsolati valóság: egymásért és Istenért vagyunk jelen, nem helyettük, hanem értük. Nagy hatással volt rám az a gondolat, hogy a közösség nem pusztán keret, hanem nevelő erő. Spirituálisként egyre inkább érzem, hogy a közösségépítés nem „kiegészítő feladat”, hanem a nevelés egyik legfontosabb eszköze. Amit szolgálni próbálok, és amiért tenni igyekszem, az egy olyan közeg megteremtése, ahol a gyermekek és fiatalok megélhetik az összetartozást, és megtapasztalhatják, hogy van helyük, van hangjuk, van értékük. A továbbképzés folyamán elhangzó kijelentést, „vigyázzunk, mert a forma könnyen megeszi a tartalmat” belső figyelmeztetésként éltem meg. Világossá tette számomra, hogy ne a látványos megoldásokat keressem, hanem az egyszerű, letisztult formákat, amelyek valóban az életet szolgálják. Nem előadásra, nem versenyre, nem kirakatba dolgozunk, hanem azért, hogy a belső valóság kimondható és gyümölcsöző legyen. Csak akkor lehetek hiteles, ha én magam is nyitott maradok a tanulásra, a fejlődésre és az önreflexióra. Ez számomra nem teher, hanem meghívás: tudatosabb, felelősebb jelenlétre a nevelés szolgálatában. Ahogyan Zrínyi Miklós fogalmaz: „Nem szégyen attól tanulni, aki többet tud.” Ezt a mondatot most nemcsak szakmai, hanem lelki értelemben is igaznak érzem, ami papi alázatra és tudatos jelenlétre hívás a nevelés szolgálatában. Legyen a nevelés mindig az Isten által adott élet szépségének és rendjének tisztelete, amelyben a gyermekek és mi magunk is növekedhetünk. Összességében ezt a továbbképzést elmondhatom, hogy segített kimondani, hogy mit miért teszek, és megerősített abban, hogy az általam képviselt nevelői út – az élet szolgálata – valóban értelmes és szükséges.” (Ft. Nagy Jácint spirituális)
A beszámolók is megerősítik a képzések/találkozások jelentőségét, hivatást és életet tápláló erejét. Ezeken az alkalmakon a csodálatos környezet és a kiváló előadások lehetőséget teremtenek a megállásra, az elcsendesedésre és a belső töltekezésre, valamint olyan lelki erőforrások felfedezésére, amelyekből merítve közelebb kerülhetünk önmagunkhoz, egymáshoz, tanítványainkhoz és az élet igazi forrásához, Istenhez.
Benedek Ramóna hitoktató
