Önkéntesség a családpasztorációban
A családreferens papok és házaspárok 2023. október 25-27. között a gyulafehérvári, a nagyváradi, szatmári és temesvári egyházmegyékből érkeztek Csíksomlyóra egy munkamegbeszélésre, amelynek hagyománya már több évre nyúlik vissza. A nagyváradi egyházmegyét Tóth Attila Levente atya képviselte. Szerda este Szénégető István atya köszöntötte az egybegyűlteket és arról kérdezte őket, hogy ki, milyen élménnyel érkezett, milyen vággyal jött és milyen örömteli eseményről tud beszámolni az elmúlt időszakból. Majd közös vacsorával és imával zárult a nap.
A következő napot közös szentmisével kezdtük a Jakab Antal Tanulmányi Ház kápolnájában, ahol mindenki saját szándékát megfogalmazva járult hozzá az áldozatbemutatásához. A napindító ráhangoló előadást István atya tartotta, amely bevezette a találkozó témáját, ami az Önkéntesség a család pasztorációban volt. Ezt követte Veres Réka előadása, aki a Caritas munkatársa és az önkétesek koordinátora. Az előadó vázolta, hogy a Caritas önkéntes hálózata hogyan épül fel és megpróbálta mindezeket a családok pasztorációjára átírni és körül járni a következő kérdéseket: Milyen motiváció indíthat valakit az önkéntességre? Mit tudunk nyújtani/kínálni egy önkéntesnek? Milyen hiányt akarunk pótolni az önkétesekkel? Hogyan szólítsuk meg az önkénteseket? Majd műhelymunkában az egyházmegye képviselői arról számoltak be, hogy saját területükön, hogyan jelenik meg az önkéntesség. Arra a következtetésre jutottak, hogy a család pasztoráció területén alkalmi önkénteseik vannak, de az elkövetkező időszakban hasznos lenne a közös cél érdekébe egy önkéntességi háló kiépítése, akiket megfelelő képzéssel célirányosan egy-egy szakterület betöltésére használhatnának.
Délután folyamán Ludescher László a marosvásárhelyi Caritas egyik főmunkatársa tartott előadást. Az ő gondolatai is az önkétesség témáját feszegette, a vezető beosztásban lévő szemüvegén keresztül tárgyalva a következőket: Mi az, ami elvárható egy önkétestől? Számon kérhető-e? Milyen stratégiákat használnak az önkéntes hálózat felépítéséhez.
Ez a nap tartalmas és fárasztó volt, hiszen mindenki igyekezett a hallottakat beépíteni a saját egyházmegyéjének a család pasztorációjába. Sok jó ötlettel gazdagodtak a jelenlévők.
Az utolsó nap Szénégető István, a Gyulafehérvári Családpasztorációs Irodájának vezetője tartott előadást és számolt be egy új projektről, amely az animátorok képzését érinti, akik a későbbiekben még inkább kiveszik a részüket ezen pasztorációs terület előrehaladásából. A képzés magába foglalja a nevelés, házas életstílus, az önkéntesség, az önismeret, az életvédelem és a család pasztoráció biblikus és teológiai alapjai témákat. Ezáltal az egyházmegye képviselői egy ízelítőt kaphattak. István atya gondolkodásra serkentette a résztvevőket, hogy eme képzés gyümölcseit hogyan hasznosíthatná jobban a többi egyházmegye és család.
A három napos megbeszélést egy összegzéssel és hálaadással zártuk, megbeszélve, hogy a következő évi referens találkozó házigazdája a nagyváradi egyházmegye lesz.